A címet a Pilis-Dunakanyari Hírmondótól (Letölthető innen, ebben a hónapban. 7. lap teteje) vettem.
A hír előzménye az esztergomi Aquasziget csődje. A műszaki igazgató Leányfalura kerülésének körülményeit már többször megírtam (pl. klikk ide, a "Nem mind arany, ami fénylik" című cikkre) A legújabb hír Szentendrén sem aratott osztatlan sikert (Klikk ide a rendkívüli testületi ülés beszámolójára, benne: "Esztergomi deja vu") Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy nem egyértelműen pártirányítás van a háttérben, hiszen az új igazgatót korábban Esztergomban még a fideszes polgármester cserélte le.
Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az az újságból olvasott félmondat volt, miszerint az új V8 gazgató a minden más mellett saját kút fúrásában is gondolkodik. Már bocsánat! Nem került még elég pénzébe Szentendrének, a nemzetnek a V8? Egy termálkút százmillós nagyságrendű bekerülés. Ha elsőre sikeres. A Pap-szigeten harmadszorra sikerült. Éppen a nem látható, bonyolult föld alatti geológiai viszonyok miatt. És még ennek a kútnak a hasznosítását sem oldotta meg Szentendre.
Érdekes közös vonás Esztergommal az is, hogy a fürdővíz melegítését gázmotoros rendszerre telepítették. Tény, hogy a részleteket nem ismerem. De valami alapvető hiba lehet a gazdasági-műszaki tervezésben. A gázmotoros rendszer lényege, hogy csinálnak egy kis gázerőművet, ami áramot ad el. Ez világpiaci viszonylatban önmagában is működőképes konstrukció tud lenni. A gázmotorból rengeteg hulladékhő származik (50-70%), amiből villamos energiát már nem lehet csinálni. Ezt hasznosítják fűtésre, és így a fűtőmű energiaköltsége lényegében ingyenessé válhat. Ha úgy hangolták össze a gazdasági, energia viszonyokat. Szentendrén először a lakótelepi fűtőműhöz telepítettek egy ilyet. Később ehhez építették a V8-at. Ha a gázmotor(ok) ki bírják szolgálni a téli fűtési igényt, akkor az uszoda nyári kihasználásával a rendszer-üzemköltség rentabilitásának nőnie kellett volna. Feltételezhetően ez alapvető szempont volt a támogatási pályázat elnyerésekor.
Még egy gondolat-csavar. Hogyan van az, hogy Mogyoródon, Káposztásmegyeren a vadi-új beruházások ellenére sem hallunk gazdasági nehézségekről? De Pünkösdfürdő, Csillaghegy is ellavíroz a hideg vizével. A belső Dunakanyar fürdőturizmusa pedig nem képes belendülni a régről származó adottságok ellenére. Az, hogy Szentendrétől Esztergomig hasonló a helyzet, valami közös gyökeret sejtet. Valamit, ami mögött nagy pénz lehet. Például a visegrádi túlméretezett beruházások (Klikk ide: "Hogyan vegyük meg a fél Duna-kanyart?") megtérülésének erőltetése.
Leányfalu számára egy tényező rendkívül sürgető. Még a Pap-szigeti termálkút kontingense sincs lehatárolva. Ha sokáig húzzuk az időt, hiába szeretnénk több termálvíz kitermelésére engedélyt kapni, nem marad számunkra lehetőség. Ugyanis a kontingenseket a regionális terhelés alapján határozzák meg.
Tóth Béla 2012.08.10.
Megjegyzés (2012.10.11.): Időközben megtudtam, nem termálkutat akartak már korábban is fúratni. Ennek ellenére - ha nem is olyan erős éllel -, fennáll, amit írtam. Ugyanis a hidegvíz kút fúrási költségének kockázata összemérhető azzal, hogy a Pap-szigeti termálvizet fölvezessék az uszodához. Különösen akkor, ha másképp elkerülhetetlenül tetemesek a fűtési költségek. A hidegvíz kút a talajvízszintet körülbelül a Bükkös-patak szintjében tudhatja elérni. De ez csak akkor kút, ha adja is a vizet, azaz durva kavicsos rétegben több tíz méterből lehet beáramlásra számítani. Első közelítésben a Bükkös feneke környékén nem valószínű, hogy ilyen lenne, mert akkor ebben a nagy szárazságban a patak is kiszáradna (a föld alatt folyna). A túloldalon a Feneketlen-tó belvize is nagyon lassan szokta a Duna vízszintsüllyedését követni. Tehát könnyen előfordulhat, hogy csak nagyobb mélységben lesz a fúrásból kút. Maga a geofizikai információval való előkészítés, kockázatmegismerés sem olcsó ezen a területen.
