LEÁNYFALU-n laktak, laknak, idejüket töltötték

LEÁNYFALU-n <a href="http://www.georeal.webzona.hu/lanyfalu">laktak, laknak, idejüket töltötték</a>
mintegy kétszáz neves személy ismertetőjét éri el a képre klikkelve

Az adózási morál érmének másik oldala (2)

A központi újság előző számában megjelent az adótartozásokról egy táblázat. Benne a Rigó u. 2439 hrsz., aminek rovásán 224 ezer Ft van feljegyezve. Pedig egy üres telek. Igaz, panorámás! Valahol, az alábbi kép bal felső sarkában, a hegyoldalban látható házak felett, mellett taláható, és a gerinctől indul lefelé.
Vigyen magával hegymászó kötelet, aki alulról, közterületről meg akarja közelíteni. Felül, a gerincen, akár autós közlekedést lehetne kialakítani, ha nem magántulajdonokat keresztezne. A telket a jelenlegi tulajdonos megörökölte. Szeretett volna vele valamit kezdeni, de tudta, autóval használható út nélkül bármi kidobott pénz lenne. Megpróbált szolgalmi jogot kérni a szomszédoktól, de az egyik nem adott. Megpróbált segítséget kérni az önkormányzattól, de az nem adott. Erre azt mondta: haszontalan telekért adót én nem adok.  Az ilyen erdők is pusztulnak, vadulnak, öregszenek, mint a Sorg-villa. Hiába van az erdő-védelem, ha a tulajdonos érdekeltségét elvonjuk a karbantartástól.

A hab a tortán, hogy egy a gerincen vezetett út megoldást jelentett volna két, a szomszédban lévő önkormányzati tulajdonú és néhány más telek számára is, melyekhez semmilyen közterület nem csatlakozik (lásd itt a Sárgarigó utca végénél). Mikor én 2000. körül, mint jogi bizottsági elnök tudomást szereztem a dologról, az ügy már szakállas volt. Az önkormányzati érdek, és ingatlanmérnöki ismereteim ellenére nem tudtam kiverekedni semmilyen megoldást a polgármesterből, a településfejlesztésből, a jegyzőből. De a következő képviselő testületből sem. Viszont szültek olyan HÉSZ szabályt, miszerint ott telekmérettől függetlenül legfeljebb 70 m2-es üdülő építhető. Van ügyfelem, akinek 5000 m2-nél nagyobb földrészlete esik oda. Ez a pech! Rosszkor van rossz helyen.

No comment az emberbarát önkormányzatiságról. Pontosabban lásd az alábbi bejegyzésekben.

Apropó! A képen látható Iker-hotel évek óta nem műlödik. Adót fizet? Ha nem, rá van terhelve jelzálogban az adóssága? Előbb-utóbb el fogják adni! Ha nincs rajta a zálogjogunk, a tulaj meg tud lépni fizetés nélkül!

Tóth Béla 2012.05.23.

Az adózási morál érmének másik oldala (1)

Megjelent a központi újságunk legfrissebb száma. Benne, polgármesterünk dörgedelmei az adózási morálról. Benne, hogy a pellengér óta megugrott az adó nemfizetés mértéke. Számomra ez azt jelenti, hogy az erkölcsös viselkedésre kevésbé fogékonyak rájöttek: - következmények nélkül lehet adótartozásuk. Mert az, hogy felszólítást kapnak, az nem következmény. Ahogyan korábban jeleztem (januári előzményekhez klikk ide, és onnan tovább), Budapesten a becsületkasszába mintegy fele-fele arányban hajlandók befizetni, vidéken a  rendesen fizetők 70 %-ot tesznek ki. A leányfalui ingatlanoknak egyharmadát lakjuk, a többi lényegében budapestiek tulajdonában van. De ezek a gondolatok az érem arc-oldalához tartoznak. Nekem kevés személyre szóló információm van a adó megfizetésével kapcsolatban. Ezeknek több, mint fele nemfizetés. És ez az érem írásos, azaz bürokrata oldala, mert minhárom, általam közelről ismert  esetben az adós menhető.

2002. körül foglaltuk helyi rendeteltbe, hogy az adótartozást a hivatal jelzálogként terhelje az ingatlanra. Az idézett korábbi polgármesteri hivatali tájékoztatás arról számolt be, hogy nagyon kevés ilyen "büntetés"-re került sor. Azért tettem idézőjelbe a büntetés szót, mert bár a közvélemény büntetésnek éli meg, valójában a biztos  befizetési fedezet megteremtéséről van szó. Rendesen a jelzálog értékét időnként a kamatokkal növelni kellene. És piaci kamatokkal, hiszen az önkormányzatnak a hiányt a piacról felvett hitellel kell pótolnia. A többi adófizető zsebéből fizetett kamatterhekkel.

A fent idézett linknél már korábban említettem az egyik ilyen esetet. Utánanéztem pontosabban a földhivatalban az ügynek. Az tűnt fel nekem, hogy a földhivatal elutasította az önkormányzat jelzálog bejegyzési kérelmét. Feltételezhettem, hogy az adótartozás miatt akarta jelzáloggal megterhelni a telket az adóhivatalunk. De!
a) A tulajdonjogi bejegyzés az 1800-as évek végén keletkezett, amikor még a néven kívül mást nem rögzítettek a telekkönyvbe.
b) A polgármeseri hivatal által küldött dokumentumbban jelzálog terheltjének ez a körülbelül 140 éves személy volt megnevezve - aki akár sok-sok szerencsével még élhetne is,
c) A terhelt lakcímének - személyének egyetlen azonosítójaként - az ominózus leányfalui telek volt megjelölve, ahol épület még soha nem állt. Megjegyzem, már tíz évvel ezelőtt is, és most is jeleztem a jegyzőknek a népszámlálás alkalmával, hogy van jónéhány olyan bejelentkezési cím, ahol fákon kívül semmi sem emelkedik ki a földből.

Hogy mit jelentenek a fenti tények? Azok számára, akik járatlanok az államigazgatási feladatok körében:
- mindenekelőtt évről-évre mennek ki nemlétező lakcímre nemlétező személyeknek adófelszólítások, mert a hivatal nem gondoskodik arról, hogy létrejöjjön a valódi kontaktus az ügyfelével. Hogy a "Címzett ismeretelen" visszajelzéssel mit csinálnak, nem tudom. Ebből eredően hibás a behajtható adók kimutatása, a költségvetés bevételi oldala.
- az előző bekezdés alapján  alapos okkal felétételezhető, hogy a bevallások felülvizsgálata sem történik meg. Ha valaki a kivetett adó megfizetésétől is merészkedik távoltartani magát, akkor mi a valószínűsége annak, hogy a bevallásában nem hamis adatokat szerepeltet? Szentendrén megindult valami normalizáló folyamat. Volt olyan ügyfelem, akit felszólított a hivatal, hogy nem az az épület szerepel a nyilvántartásban, ami a telkén található. Hogy ezt az építési engedélyek utólagos felülvizsgálata alapján, vagy az űrfelvételek alapján tette, nem tudom. De van eszköz az ellenőrzésre. Ma már a helyszínre sem kell menni. Csak akarni kell, és kicsit érteni kell az ellátandó feladathoz, hogy a megfelelő munkatársak, erőforrások segítsék elő a megoldást. Igaz, kinek érdeke a megoldás? Az adófizetőknek. És mit tesznek érte? Mit tehetnének érte? Gondoskodhatnának arról, hogy olyan személyek intézzék ügyeiket, akik azon dolgoznak, hogy kevesebb legyen az adó, a tartozás, és javuljon az életterük.
- azt jelentik a tények, hogy az ügyeinket intézők itt csináltak valamit a probléma megoldása érdekében, de nem megoldották a problémát. Az ország összes baja abból származik, hogy a dolgok maguktól is mennek, de ahhoz, hogy jól menjenek, mindenkinek szívvel lélekkel, és elkötelezett hozzáértéssel kell tenni a dolgát. Persze, ha az embernek két kézzel kell kapaszkodnia a székébe, nehogy munkanélkülivé váljon, akkor a szívvel-lélekkel hozzáállás mozgatója nem a feladat eredményessége lesz, hanem a jövedelem bármiáron való megszerzése.
- az említett példában a tulajdonos nélkül maradt telket a szemfüles szomszéd elbirtokolta. Pedig a tulajdonos nélkül maradt telek tulajdonjoga az önkormányzatra ill. az államra szállna. Ha gondoskodna róla. No comment. Illetve nem akarom annyiszor ismételni magam. Bízom, benne, aki idáig elolvasott, érti, mi minden tanulság van ebben a bekezdésben.

Tóth Béla 2012.05.22.

Megjegyzések:
2012.05.23.  B.E.: Aki nem tud fizetni az becstelen? Más az értékrendünk.
T.B.: Tény, hogy az adót rendesen befizetők között is van becstelen. Ismerek olyat. A hátralékokat olyan vonatkozásban nevezten "a becsületesek terhének", hogy a hátralékok tömeges volta, hosszú ideje fennálló volta, a szégyentábla hatására jelentősen megnövekedő volta azt jelzi, hogy a többségnél elsősorban erkölcsi, és csak másodsorban megélhetési jelenség. Érdekes lenne megmérni, mit szólnának ezek az adósok, ha egy cigány elemelné a tárcájukat, egy levél hátrahagyásával, hogy a purgyénak kellett éhenhalás ellen. De nem most, amikor ezt olvassa, hanem ha valóban megtörténne. Ugyanis az önkiszolgáló hitelezéssel szemben ott a banki hitelfelvétel lehetősége. Miért vagyok köteles én fizetni a kamatot azért, mert más nem kellő gonddal gazdálkodott? Ezt most a szomszédaimtól kezdve a miniszterelnökeinkig értem. Nem azért építjük a kapitalizmust, a demokráciát! Állítólag az önszabályzó és mindenre gyógyír.

Az ügyfélbarát hivatalról

A Sorg-villáról folytatott nyilvános beszélgetésünk során korábbi építéshatósági főtanácsosunk így fogalmazott (de hallottam ezt képviselőktől, polgármestertől, jegyzőtől is): "de ha komoly vevő érkezne, az bizonyára érdekei szerint kezdeményezhetné (feltehetően sikerrel) a HÉSZ módosítását." A részletekhez klikk ide!  Idézet alul a "Megjegyzések"-ből

Éppen most utasították el egy telekalakítási kérelmemet, mert a nyeles telek nyele hosszabb lenne, mint egy rendeletben előírt 50 m. Önmagában érthető lenne, csak
- a tervezett nyél évtizedek óta kőkerítésekkel, támfalakkal megépített út,
- szolgálja a szomszédokat, akiknek más lehetőségük nincs a bejárásra,
- azzal a csekélyke csavarral, hogy szolgalmi jog telepítése nélkül,
- az átalakított telek eredetileg olyan keskeny nadrágszíj, amit a mai szabályok szerint létrehozni sem lehetne, építeni pedig semmit sehová nem lehet rá, a tervezett átalakítás célja éppen a használhatóvá tétel lett volna,
- ugyanazon, említett rendeletnek egy másik passzusa felmentést tesz lehetővé minden szabály alól, ha az átalakítás révén a beépíthetőségi korlátoknak megfelelés javul,
- ha betartanánk az 50 m-t, akkor a kisebbítendő telek túlépítetté válna.

Kedves Főtanácsos úr! Elnézést kérek, ha én naivitásnak titulálom a fent idézett megjegyzését. Hacsak nem kerül valami érdekeltség a dologba. De én biztosra veszem, aki 600 millió forintot tesz fel egy utolsó kavicsáig felújítandó ingatlanra, az sem osztozik ilyen naív ígérvényben. Akkor sem, ha nincs tudomása a felemlített példáról.

Tóth Béla 2012.05.17.

Nem lettem bűnelkövető!

Szabad ezt a blogot olvasni, lehet velem szóbaállni. Papírom van róla! Igaz, még fellebbezhetnek - nem a saját pénzükből tennék! -, de azért csak van egy tőlem független állásfoglalás arról, hogy a figyelemfelkeltés nem bűn. És megszűntem büntető eljárás alatt álló személynek lenni!

A Szentendrei Városi Bíróság az ellenem a Leányfalu Nagyközség Önkormányzata által becsületsértés vétsége miatt indított büntetőeljárást - "... , mivel a feljelentésben írott cselekmény nem bűncselekmény, megszüntette."

"... a feljelentésben írott magatartás törvényi tényállási elemek, így a konkrét személyre vonatkoztathatóság, illetve a becsület csorbítására alkalmas jelleg hiánya okán nem alkalmas a Btk. 180. § (1) bekezdésében írottak szerinti becsületsértés vétségének, illetve a Btk. 179. § (1) bekezdésében írott rágalmazás vétségének megállapítására sem, ..."

No comment - a feljelentést kreáló, minket, a falut minden ügyünkben képviselő ügyvédnek, aki mellesleg a strandigazgató apósa (lásd ide klikkelve a jegyzőkönyvben a feljelentés szövegét, eredetét, és "egyöntetű" testületi elfogadtatását, 2011. szept., utolsó, 7. napirendi pont). A megkifogásolt eredeti (2011. aug.) írásomhoz pedig klikk ide.

"Nyomatékkal mutat rá a bíróság arra, hogy a becsület csorbítására alkalmas jelleg nem a sértett szubjektív megítélésén múlik, hanem objektív körülmény. A magánvádlóknak (szerk. megj.: nem ügyészségi) semmilyen magatartást nem tulajdonító véleménynyilvánítás, a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek és 'szellemének' idézése és kommentálása, egy beruházással kapcsolatban egyes műszaki tartalom hiányosságának kritikai említése becsület csorbítására nem alkalmas." (szerk. megj.: az említés akkor sem alkalmas becsület csorbítására, ha maga az említett hiányosság igen!)

Köszönöm Bíró úr, hogy megerősített abban a hitemben, hogy erkölcseim és munkakörülményeim révén autodidakta fejlődött jogérzékem nem hagynak cserben akkor sem, amikor a személyes és kollektív felelősségre kívánom ráirányítani a közvélemény figyelmét. Semmiképp sem bosszúból teszem, hanem az ismétlődés, folytatás megakadályozásáért. Védekezésem és korábbi kiegészítő magyarázataim ezt a bírói ténymegállapítást járták körül itt http://mittelwelt.blogspot.com/2011/10/helyreigazitas-helyett.html és itt http://prokontraleanyfalun.blogspot.com/2011/10/szavak-es-ami-mogottuk-van.html

Kérem kedves olvasóimat, vigyék hírül a nem internetező ismerőseiknek is ezt az információt. Legalább akkora körben, mint amekkorát feljelentőim képeztek a becsületsértéssel való megrágalmazásomról.

Tóth Béla 2012.05.17.

Megjegyzés:  másodfokon jogerős határozat született, a feljelentésben foglalt véleménnyilvánítás és közzététel sem nem becsületsértő sem nem rágalmazó.

Kinek, mikor, mennyit ér a Sorg-villa?
Avagy "Következmények nélkül (3)"

Úgy tűnik, nincs semmi hatása a nyilvánosságnak arra, hogy a Sorg-villát jó áron kellene értékesíteni. Pedig a falu fejlesztéséhez nagyon nagy szükség lenne az onnan származó bevételre. Pedig, a képviselő testület olvassa az írásokat, mert becsületsértőnek tartott vélelmével  a bíróságig szaladt. A Leányfalui Híreket pedig hozzájuk is bedobják. De az, ami az ingük lenne, amit tényleg magukra kellene venni, amiből pénzt lehetne az útfejlesztéshez csinálni, az valamiért nem ér el hozzájuk. A jobb oldali oszlopban írd a kereső mezőbe "Sorg-villa"! Figyelem, több lap fog megjelenni, és a társoldalakon is kereshető.

Ha az önkormányzati honlapon a "Rendeletek" gombon belül az "Egységes rendeletek" menüpontra kattintanak, megtalálják a "Rendelet Leányfalu Helyi Építési Szabályzatáról" HÉSz (2005. XII. 29.) direktívákat arról, mit szabad építenünk, és mit nem. Már a rendelet hatálybaléptetésének dátuma is sokatmondó. Az ország két legnagyobb ünnepe közötti néhány napon hagyta jóvá a szavazógép. Ez két dolgot jelenthet. Vagy olyan lényegtelennek tekintette a tartalmát a magas testület, amit az ünnepi hangulatban gyorsan ki lehet pipálni. Vagy a tartalmáért lobbizó célja éppen az volt, hogy az ünnepi hangulat a képviselők vitatkozási, ellenvetési hajlamát csökkentse. A földi halandónak tudnia kell, hogy az itt látható dokumentum éveken át készült, és minden lakó egyetértését meg kellett hozzá szerezni. Hogy ön sem tudott róla? Ez a demokráciánk egyik kiskapuja.
A 2.1 mellékletet lekérve megnézheti azt az övezeti besorolási térképet, amelyiken megtalálja a Sorg-villát és 72.000 nm-es telkét, az ide mellékelt (nagyításhoz klikk a képre!) másolaton piros vonallal körülkerítve. Két blokkjából az Ev jelű terület "védett edő besorolás"-ba lett téve. Ami pedig a HÉSz rendelet 77. § (7) bekezdésében a következő előírást kapta:

(7) Az  Ev övezet területén csak természetvédelmi kezelés, erdő és vadgazdálkodási célt szolgáló létesítmények  helyezhetők el.
Az egyéb építmények közül:
a) pihenés, testedzés építményei,
b) az ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő - építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények, erdészházak, utak és közművezetékek
helyezhetők el.
Hogy a két mondat ellentmond egymásnak? Az ilyen hibák kiszűrésére lett volna hivatott az előző ciklusban a jogi bizottság, de a településfejlesztés mindvégig bojkottálta tevékenységét. A pihenést szolgáló építmény fogalmát nem definiálja a rendelet, egy biztos, lakhatási célú nem lehet.

Namármost! Ki akar megvenni 54.000 négyzetméter belterületi védett erdőt? Legfeljebb egy szibériai vadásztató társaság! De semmiképp sem építési telek áron! Így lehet annulálni egy milliárdos értéket. Következmények nélkül! Így pusztul, válik enyészetté egy műemlék és a "helyi védelem alatt álló, értékes növényállományú kert". Mert gondozás nélkül ami értékes volt, értéktelenné lesz. Következmények nélkül! Az alábbi képekre kattkintva látható kinagyítva a szemléltető képsor.




A másik, az Üü-S blokk előírásaiból is kitűnik, hogy egyenes úton lakhatást ott sem szolgálhat semmi. Tehát tényleg! A műemléki terheltségen kívül semmi jó nincs a 72.000 négyzetméter belterületen. Az is sokak zsebére megy, hogy kerülgetni kell, közművekkel is, és adóbevétel sincs utána. Az oda látogató vadak útján is csak az örökös gond. Nem beszélve a festői környezetben az elhanyagoltság látványáról. Ezért tényleg kár volt elszalasztani a 300, majd a 450 millós vevőt. Ezért tényleg mondhatják a liberálisok: az önkormányzat rossz tulajdonos.

Tóth Béla 2012.05.08.

Megjegyzések
Pető János (korábbi építéshatósági főtanácsos) Szervusz Béla! A honlapodon lévő cikk után röviden hozzászóltam, de vagy technikai malőr miatt, vagy a te akaratodból ott nem jelent meg, ezért itt (a facebook-on) megismétlem. A Sorg villa területének építési szabályozása (HÉSZ) most valóban hátráltatja az értékesítést, de a megszületésének időpontjában ebben tudatosság volt, még pedig azért, mert akkor még nem volt önkormányzati tulajdonban az ingatlan. A műemléki védelmet is önkormányzati akaraton kívül került a területre, persze jószándékú kezdeményre, mert attól is félni lehetett, hogy az épület védelem hiányában egyszerűen eltűnik. Tehát a védelem és a terület egy részének erdőterületté minősítése nehézségeket okoz a hasznosításban és az értékesítésben, de ha komoly vevő érkezne, az bizonyára érdekei szerint kezdeményezhetné (feltehetően sikerrel) a HÉSZ módosítását.

János! Egy dolog a múlt, egy másik a jelen. Jelenleg 600 millió induló áron akarunk versenytárgyalást indítani. Akinek van 600 milliója, annak már van némi sütnivalója. Nem fog ekkora összeget kockáztatni, hogy kiszolgáltatottja legyen bürokraták basáskodásának. Azért fizet, ami kézzel fogható. Ha ez nem az, akkor keres olyat. Elég széles a világ! A jelenlegi állapot nem ér 600 milliót. Szégyenlem, hogy csak most tudtam meg, hogy gyakorlatilag építési tilalom van a 10 ezer négyzetméter elvadult szőlőn, ami védett erdőnek lett titulálva. De ami ellen szót emelek, az az, hogy öt éve semmi nem történik az értéktelenség megszüntetése érdekében, viszont az állaga rohamosan romlik. A mai napig nem lett megkérdezve a falutól, akar-e a közepén elvadult erdőt, romhalmazt, gépállomást. Pardon! Nem egészen a közepén. Én úgy tudom, utakat, kulturált életteret akar a falu. Nemcsak a templom - benzinkút - polgámesteri hivatal vonalában. A múlt pedig az, hogy volt, van egy csoport, aki valamilyen érdekből, áron alul akarta, akarja értékesíteni a 72 ezer négyzetmétert. És ennek érdekében kilobbizta a jelen állapotot, és hithű követőit. Aki nem ismeri a részleteket, írja a jobb oldali keresőmezőbe: Sorg-villa, stb. 2012.05.16.

Tovább szépült a Sorg-villa környezete

Ma láttam meg, hogy a felső szomszéd is szépen levágta az országút széli füvet. Elnézést kérek tőlük a korábbi megjegyzésemért, hogy nem vártam ki a ráérésüket.

Az esetből azt a tanulságot látom megerősítve, hogy a szép környezet előhozza a szépítő szándékot a szomszédokban, míg az otthagyott szemét vonzza a szemétdombot.

Tóth Béla 2012.05.02.

A félreértések eredetéhez


Egyik szakportálon a "Pert nyertek a devizahitelesek az OTP ellen" című cikk (klikk ide!) rezüméjében ezt olvashatjuk: "A bíróság szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt az árfolyamot kell alkalmazni." Azonban csak aki ismeri az ügyet, vagy elolvassa az egész cikket, az tudja, hogy ez a mondat mindössze a kezelési költségre vonatkozik.

Azon laikusok, akik gyorsolvasással keresik az új információkat, vagy csak a rezümékből ismerkednek a világgal, a más portálokra átmásolt rezümékből tájékozódnak, a nyelvtani szabályok szerint értelmezik, amit látnak. És abból az következne, laikus szívesen is hinné, hogy a teljes hitelre vonatkozik a bírósági döntés. Lám-lám, a kormány mit összeerőlködik! Netán látszatintézkedéseket hoz a "gazdagok megsegítésére". Mikor elegendő lenne a bírósághoz menni. Mert az előző kormány rendet hagyott maga után. Engedtessék meg nekem, hogy feltételezzem, ez a szerkesztési mód nem véletlen. Ez a szociálpszichológia kifinomult alkalmazása. Ez ellen hadakozom hetek, hónapok óta.

Ilyen félremagyarázás miatt vagyok büntetőeljárás alatt álló személy lassan egy éve. Holott a kivonatolók azt ígérték a döntnököknek, hogy januárban, költségek nélkül lezárul az ügy.

Viszont a példa ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy aki ítélni akar, az az eredeti mű alapján tegye. Mert a kivonatoló torzításait így el tudja kerülni. Ha akarja. Ha nem akarja, akkor mindegy. Ha úgysincs következménye a hibás megítélésnek. Ha az erőfölény biztosítja a döntés felelősségének elkerülését! Mindaddig, amíg joggyakorlattá nem válik a kormány törekvése, miszerint az államigazgatás minden szintjén működjön a felelős megnyilvánulás.

Tóth Béla 2012.05.02.

Újabb lépés a Sorg-villa szépítéséhez


Az ünnepre kitakarították a villa országúti kerítését, útszegélyét. Sokkal szebb lett. Talán az ezen az oldalon megjelent "Vita a Sorg villáról" (klikk ide! Fotósorozat is van!) bejegyzésnek is köszönhetően (legalább én dícsérjem a magam lovát!)

Kár, hogy a felső szomszéd nem kapott kedvet egy hasonló falukép jobbító tevékenységre. Esetleg egy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhetett volna a közterület felügyelet. De semmiképp sem úgy - egy nagy büntetés kiróvásával -, mint néhány telekkel alább a közelmúltban. Mindenesetre bánt a lelkiismeret, hogy a közterületen az egyik legtöbbet munkálkodó szomszédomat megbüntették röviddel azután, hogy példaként említettem meg a zöldhulladék eltávolításának vitatható megoldásával kapcsolatban (klikk ide!)

Következmények nélkül (2)


Az alábbi bejegyzésben meg lett idézve egy eset arról, hogy a bíróság először 30, később 15 évre ítél ugyanabban az ügyben. Máshol polgármesteri hivatal késedelme több százezer forintos többlet kiadást okozott a polgárnak államigazgatási körben. Ezekről az esetekről az jutott eszembe, amikor a miskolci műszaki egyetemen a 60'-as években berzenkedtünk a túl kemény megítélés ellen.

A felvettek leggyengébb 25 %-át az első két évben kibuktatták. A mechanikai tanszék 0-ás pontot is adott a zárthelyi dolgozat nagyon sok kérdésének bármelyikére, és a végértékelést a pontok összeszorzásával végezte. Így egyetlen 0-ra értékelt kicsinyke kérdés akár pótvizsgához vezethetett. Amikor kinyilvánítottuk nemtetszésünket, ezt a választ kaptuk: "Uraim, aki itt kettessel végez, annak is olyan hidat kell tudnia tervezni, amelyik nem szakad le." El lehet dönteni, ez önkényuralom volt, vagy a hídon járók demokráciája.

Tóth Béla 2012.04.30. Folyt. köv.

Következmények nélkül (1)


Pénteken este az ECHO TV Korrektúra műsorában Fricz Tamás felidézte a 2004-ben megjelent "Egy következmények nélküli ország, avagy a magyar demokrácia erkölcsi válsága" írását. A cím arra a jelenségre utal, hogy Magyarországon a politikai vezetők, a hatalmon lévők cselekedeteit, magatartását szinte semmi sem korlátozta. Sem a közvélemény, sem a sajtó vagy a média, sem a civil társadalom -, legyenek bár ezek a cselekedetek következetlenek, jogszerűtlenek, korrupció-gyanúsak vagy erkölcstelenek. Vajon mi volt ennek a jelenségnek a mélyebb oka? Miért volt, van ez így Magyarországon? A könyvismertetőhöz kilikk ide.

A hírek között éppen azt hallhatjuk, hogy egy másik "független bíróság" felére csökkentette egy ügyben az előző, életfogytiglani ítélet mindenképp letöltendő mértékét. Másik példában (klikk ide) találkozhatunk jogorvoslati precedenssel polgármesteri hivatal önkényeskedésével szemben. Viszont a cechet, azt az önkormányzat állja! Arról, hogy a hivatal bérköltségét terhelték-e meg vele, netán közvetlenül azét a személyét, aki a hibát elövette, arról nem szólt a fáma.  Az biztos viszont, hogy mindenképp az adófizető a "végfelhasználó". Még jó, hogy ÁFA nincs rajta. Szerencséje annak a polgárnak van, akinek van miből megelőlegeznie, kockáztatnia a nem csekély eljárási költségeket jogai érvényesüléséig. Mert a jogos önvédelem hatálya az államigazgatás ökényeivel szemben nem terjed ki.  Az idézett esetekben teljesen biztos, hogy a "jog érvényesülését" biztosító jegyző, bíró, másik bíró ugyanazon papírok alapján döntött.

Csodálkozunk akkor, hogy ez az erkölcsiség átterjed a másik oldalra is? Jól szemlélteti az eredményt az adóhátralékosok listája a két utolsó központi újságunkban  (az áprilisihez klikk ide!).  De legalább már van szégyentábla. Megvalósulásában feltehetően volt szerepe ezen oldalakon tavaly szeptemberben megjelent írásnak is (klikk ide!): http://vizmosasokleanyfalun.blogspot.com/2011/09/szegyenlista-vagy-utepites.html

Persze nem olyan egyszerűek a dolgok, mint  amit egy listából következtetni lehet. Van például olyan, a Rigó u. feletti telek tulajdonosa, aki hozzávezető út nélkül örökölte meg a telkét. Éveken át kérte az önkormányzat segítségét egy út kialakításában. Mindhiába. Ma már az is mindhiába lenne, ha a 224 eFt adótartozását jelzálogként ráterhelnénk az út nélküli telkre, hiszen így értéktelen, forgalomképtelen, eladhatatlan. Mint ahogyan a két mellette lévő önkormányzati is az (volt). Különösen, hogy olyan szabályozást telepítettünk erre a vidékre, miszerint egyetlen, legfeljebb 70 m2 üdülőépület tehető rá. Nagyságától függetlenül.

De a  70 m2 még mindig sokkal nagyobb, mint amekkorát a Sorg-villa hatalmas, csaknem 10 ezer négyzetméteres, védett erdőnek nyilvánított, elvadult szőlőskertjébe lehetne építeni. Azaz a semminél! Akinek köszönhetjük eme érték elértéktelenítését, fennen hirdette, hangerejével elérte, hogy önkormányzati képviselőnek ne legyen felelőssége. De azért  megváltoztathatatlanul lendítse kezét az adófizetők verejtékének sorsáról.

Szerencsére már van fény az alagút végén. A 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárások körében. Nevesítette a kiemelt jelentőségű ügyeket, benne a hivatali visszaélést, a közélet tisztasága elleni és a súlyosabb vagyon elleni bűncselekményeket, melyekről szemléltető tájékoztatás található ide klikkelve. Nemrég adtam hírül én is, hogy a jelenlegi kormány programjává tette "A közigazgatást az emberekre kell szabni" (klikk ide!) alapelvet. Ami mindig is alapelv volt a demokráciában, csak nálunk eltorzult. Következmények nélkül! Az is reménykeltő, hogy joggyakorlattá vált a felfokozott politikai véleménynyilvánítás tűrési kötelezettségének szabálya http://index.hu/belfold/2011/09/01/nem_buntetheto_a_felfokozott_politikai_velemenynyilvanitas/

Csakhát - "Isten malmai lassan őrölnek" - tartja a mondás. A sápot pedig addig is fizetni kell. Minél rövidebb ideig akarunk őrlődni, annál inkább figyeljünk oda a választásokra.

Tóth Béla 2012.04.29. Folyt. köv.

Emlékképek a hangerőről

Mai világunkra megroggyantak az értékek. Nem pontosítom tovább, honnan származtatom, mert akkor a másképp gondolkodók rögtön tesznek egy másik állítást, az olvasók pedig azt hiszik el a kettő közül, akinek többet hallják a hangját. Akit érdekel, vonja le a tanulságot, vagy járjon utána, kinek az állítása az igaz.

A '70-es években tüzér tartalékos tiszti tanfolyamon tanítottak katonának. Célszerűen bányamérnököket, geodétákat soroztak be ide, akiknek a geometriai ismereteik lehetővé tették a rövidített kiképzést. Egyik geodéta sorstársamnak egyetemi doktori címe volt. Ő is beosztottként szerezte, tehát nem "vásárolta" (akkoriban pénzért nem lehetett). Olykor-olykor be akart segíteni az őrnagy elvtársnak, amikor belgabalyodott egy-egy trigonometriai levezetésbe az előadása során. Mígnem a parancsnok ráförmedt; "Tőlem akár kandimátus is lehet az elvtárs!  (Nem ér írtam el, ő tudta így.) Itt minden úgy van, ahogy én mondom!"

Aznap, amikor első előadásban leadták a meteorológiai adatok figyelembevételét a lőelemek számításánál, ügyeletesnek osztottak be a gépjármű telephelyre. Az ügyeletes tiszt egy tüzér hadnagy volt, akinek a másnapi éleslövészetre el kellett készítenie az üteg lőtéri lőelemeinek pontosítását a frissen kapott meteorológiai adatok alapján. Megkért, hogy segítsek majd neki a számolásban, amikor visszaérkezik, mert az adatok feldolgozása esetleg nem fér bele az éjszakájába. Majd elment a dolgait intézni. Tényleg sokára keveredett vissza, úgyhogy addigra végeztem a sok táblázat kitöltésével. Kérdezte, hol szolgáltam korábban, hol tanultam meg az eljárásokat, hiszen "még ők is" egy egész féléven át gyakorolták. Mondtam, sehol. Olajipari kutatóintézetben dolgozom.  Viszont leadták délelőtt az előadást, és volt nálam tankönyv. A munkahelyemen is az a dolgom, hogy az irodalomból vegyem át, amit mások már kitaláltak, és nemcsak hogy adaptáljam, hanem fejlesszem is tovább. Nem hitte el. Csak azt nem értette, mi érdekem fűződik ahhoz, hogy őt becsapjam. Egyszer csak megnyugodott - biztos az elhárításról vezényeltek.

Valami olyat akartam mondani; nem biztos, hogy a mundéron kívül nincs élet.

Tóth Béla 2012.04.27.

A félremagyarázásról


Most folyik a facebook Leányfalusi Kaszinójában egy vita. Abból indult ki, hogy az OTP Romániában 14,5, itthon 32,5 % THM-mel ad hitelt. Forrás: homar.blog.hu - A románokat nem szipolyozza ki az OTP. Mi lehet ennek az oka? (Hogy itt se maradjon nyitott a kérdés, röviden, Magyarországon sok területen nem működik a piactörvény, és a jog és államrendszerünk nem kezeli, kezelte az utóbbi 22 évben a tisztességtelen haszonszerzés fogalmát.)

A devizahitelesek megsegítésének félremagyarázása kapcsán tett vádaskodásra válasz bővebben itt:     http://prokontraleanyfalun.blogspot.com/2012/04/felremagyarazasrol.html

Tóth Béla 2012.04.24.

Megjegyzés 2012.04.30.: a parttalanná vált vitát a magam részéről az alábiakkal zárom
Igen Dénes! Nincs értelme, hogy továbbra is elbeszéljünk egymás mellet. A többi olvasó kedvéért említek még meg egy másik nézőpontot, ha ezidáig ők sem értettek volna meg (bár ezt nem hiszem).
Semmit nem szóltam volna, ha az újságíró - aki miatt megszólaltam - "Na ez sem jött be!" felkiáltás mögé teszi irományát. Akkor sem értettem volna vele egyet, de akkor még nem voltam olyan információk birtokában, ami vitaképessé tett volna a témában. Sőt! Csak a figyelemfelkeltés kedvéért használtam a szokatlan, erős jelzőket. Tudom, hogy nagyon is tudatosan választották meg egyes (pardon, többes) újságírók (és mások) a belemagyarázható fordulatot. Azt, hogy a FIDESZ a gazdagok oldalán áll, azt már egyszer bevette az ország. És mégegyszer bevette, hogy az MSZP és az SZDSZ baloldali eszméket követ és követett valaha. A FIDESZ tévedéseit most már mindaddig elviselem - ahogyan már leírtam -, amíg nem nő duplájára az adósságunk. Egyelőre ez az abszolut mérce. Ezekhez a gondolatokhoz szántam korábban az eggyel feljebb olvasható Emlékképek a hangerőről című bejegyzést is.

A közigazgatást az emberekre kell szabni

A közigazgatás átszervezését az állam igyekszik úgy végrehajtani, hogy az új rendszer az emberekre legyen szabva, kényelmes és gyors ügyintézés valósuljon meg - mondta Rétvári Bence (klikk ide!), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára pénteken.
Már nagyon várjuk!
Annál inkább ne rejtsük véka alá tapasztalatainkat. Se pro se kontra. Én mostanában az ELMŰ-nél kényszerültem ismétlődő ügyintézésre. Ámulatba ejtő módon javult az ügyfélbarátságuk a korábbi időszakhoz képest. Igaz, ők nem közigazgatás, hanem a vállalkozói szféra. Noha nekik is ki vagyunk szolgáltatva.

Jövő héten irány a strand! Irány Leányfalu!

Jön a korai nyár, mondták a meteorológusok. Jobb híján a riválisoktól kapott szórólapot plagizálom ide kedvcsinálónak. Látott már valaki a leányfalui strandról szórólapot Szentendrén? Pedig vannak helyben néhányan, akik tudnak színvonalas marketinget csinálni. Legyen itt mindjárt példának további három hír, amiért érdemes Leányfalura jönni.
Plusz vándorcirkusz a Kempingnél (kemping is Szentendrén).

Szépül a Sorg-villa

környéke. A 11-es országút kezelője gyönyörűen leburkolta a villa előtt azt a szakaszt, ahol tavaly a regionális ivóvíz nyomócsövet cserélték. Most már szép, sima úttesten közlekedhetünk. És ami a legfontosabb, a hepe-hupákon ugráló kamionkerekek nem fogják apró földrengések áradatával gyorsítani a munkaárok visszatöltés tökéletlenségeinek utólagos tömörödését. Apró szépséghiba, hogy a Karinthy házikó felőli végen 10-20 méteren át még repedések éktelenkednek. De az előregyártott gödrök (előzményekhez kilikk ide!) egyelőre nincsenek sehol.

Bocsánat az ünneprontásért! És a szakmai részletekért. A szemnek most kellemes megoldás mögött (pontosabban alatt) még ott lehet az időzített bomba. Éppen az a tényező, miszerint az egykori munkaárok szakaszán dolgoztak, kelti fel a gyanút. Ugyanis, ezen egybeesés miatt egy bürokratikusan műszaki eljárást lehet feltételezni. A munkaárok visszatöltését követően a végső útburkolat helyreállítást netán egy tapasztalati tömörödési idő kivárását követően végezték el. Amikor már maga a forgalom rázó hatása be szokta fejezni a tömörítést. Csakhogy nálunk van némi egyedi eltérés az útépítők gyakorlatához képest. A legalapvetőbb az, hogy a visszatöltésnek csak a felső, mintegy harmadát szedte vissza, és töltötte újra szakszerűen a közútkezelő. Az alsó kétharmad, a csőágy kiképzés, a munkahelyet biztosító támok visszafejtése a vízművek munkája. Akinek képességeit a közismert ismétlődő csőtörések fémjelzik. Mindenhol, ahol lazán kitöltött "üregek" maradtak, későbbi tömörödés következik be. Az útburkolat megsüllyedését vonva maga után. Minél mélyebben vannak ezek e tökéletlenségek, annál később jelentkezik a megsüllyedés. A folyamatot esős időszak gyorsítja, száraz pedig elhúzza. Lásd a Bp. felé vezető oldalon a csatorna nyomvonalát. Most, mintegy húsz évvel később, a megnövekedett forgalom által felgyorsítva érkezett a felszínre a korábbi fegyelmezetlenség következménye. Ha pedig a csőágyban van a hiba, akkor a cső túlterhelődése, szintezéstől való elhajlása, törése is bekövetkezhet.

Nagyon örülnék, ha a második bekezdés csak a részemről tett vészmadár károgás maradna. Ha mégsem, akkor nem ártana kevésbé bürokratikus, hozzáértő műszakiakat megbízni a falu érdekeinek megvédésével. Tudom! Kioktattak már többször. Nem a mi tulajdonunk az országút. De mi is azon járunk! Mármint a leányfalusiak. Nem mindegy, mennyi gödrön nyúzzuk autóinkat. Hogy három, vagy öt év alatt amortizálódnak le. Igaz, a GDP növekedését segítjük, ha gyakrabban cserélünk autót. Meg az autógyárosok zsebét. A globális szénhidrogén lobbinak pedig nem marad a nyakán veszélyes hulladékként a bitumen. (Ugye, milyen érdekes összefüggés? A bitumen a szeméttelepen elsüllyesztve veszélyes hulladék, az útburkolatba dögönyözve pedig gondoskodik adóink elköltéséről. Ezért is kell a kamion a vonat helyett.)

Tóth Béla 2012.04.15.

A képviselői felelősséghez

Ma a Kossuth Rádióban, az Ütközőben a képviselői főállást kötelező törvényről vitatkoztak. Előzményhez klikk ide "CSAK PARLAMENTI MUNKÁJUKÉRT KAPHATNÁNAK PÉNZT A KÉPVISELŐK"

Tény, hogy az országgyűlési képviselők, amikor már nem választják őket újra, nehéz helyzetbe kerülhetnek eredeti hivatásuk, munkahelyük folytatásakor. Majdnem olyan nehéz helyzetbe, mint egy kismama a gyermeknevelést követően. Azért csak majdnem, mert a képviselők tekintélye nem merül úgy el az ismeretlenség homályában. A kibővült, kialakult kapcsolati tőkéjük teremt számukra akkora vonzerőt, ami az újrakezdést megkönnyíti. Mármint akkor, ha tettek valami érdeklődés felkeltőt. Nemcsak elvoltak, mint a befőtt. Nemcsak megjutalmazták egy jövedelemhelyettesítő szavazógépi beosztással a listán.

Azt hiszem, annak látnánk hasznát, ha a képviselői feladatokat egész emberként végeznének, és valóban a választőkörzetük elvárásait képviselnének. Azzal kezdve, hogy sokat tesznek a választói véleményének megismeréséért, feldolgozásáért, megvalósulásáért, nem utolsó sorban, adott esetben az ellenvéleményük eloszlatásáért.

Kétélű dolognak vélem, amikor valaki képviselői javadalmát kínálja fel jótékonykodásra. Ezzel óhatatlanul a "Könnyen jött, könnyen ment." jelzőt ragasztja hozzá. Pedig aki ott jó, alapos eredményt akar elérni, annak átlagon felül kellene legalább szervezésben teljesíteni, hogy a következmény ne legyen átlagon aluli.

Tóth Béla 2012.04.13.

Vita a Sorg-villáról

Minap egy kedves ismerősöm szememre vetette, hogy a facebook-on egy csodálatos fotósorozathoz asszociációt fűztem. "Ez a fotó akár a Sorg-villa előtt is készülhetett volna. Lásd http://mittelwelt.blogspot.com/ 'villa' keresőszóval" - írtam. Szó szót követett. Majd előkerestem régi fotóimat és itt közszemlére teszem. Az alábbi album (klikk a képre!) kezdő és záró képe a Sorg-villa előtti Duna-parton készült. Igaz, 2003-ban. Akkor még nem önkormányzati tulajdonban volt (a villa). Akkor még nem volt leázva a hall főfala. A diák többsége 2011-ben készült, néhány 2003. körül, de a felirat utal rá.
Kihasználva az alkalmat, néhány további gondolat a villáról. Tudjuk, önkormányzatunk nem képes hasznosítani. Tudjuk, költségvetési hiányát az eladásával tervezi helyre állítani. Nem tudjuk, miért nem:
- törölteti a műemléki védettséget a telekről,
- keres egy vállalkozót az erdő kitisztítására, a fáért cserébe,
- adja bérbe az üvegházakat, lakható melléképületeket a rendbentartásért cserébe,
- rögzít egy beépíthetőségi stratégiát a telekre.
Ezek a lépések (korábban kevésbé keményen is meg lettek fogalmazva) növelnének az eladhatóságot. Mert a vevő nem lenne bizonytalanságban a hasznosíthatóságot illetően. Mert az ingatlan értékesítés első alapszabálya: "Első benyomás csak egy van!". Azaz bozót romhalmazzal kevésbé vonzó, mint egy rendezett kinézetű ingatlan. Tény, hogy a tényleges értéket alig befolyásolja a ráfordított fáradozás, de a potenciális vevők számát, az adásvétel mielőbb megtörténtét, azt viszont jelentősen. Továbbá, mert az ingatlan értéke gyakorlatilag az építési telek mivoltából fakad. Jelen körülmények között erre vonatkozóan a vevő legfeljebb kétes hatályosságú szóbeli ígérvényeket kaphat. Vagy a hatóságoknál kilincselhet elvi engedélyekért.

Feltételezem, Kristály Árpi is ezekre gondolt, amikor a Leányfalui Hírek oldalain így fogalmazott a témával kapcsolatban: "Nosza!"

Tóth Béla 2012.04.12.

Költészet Napja

Hagyománnyá vált, hogy Pávai Patak Márta műfordító (honlapjához klikk ide) erre a napra versbe öltözteti Leányfalut. Érdemes kipróbálni, milyen különös érzés az utcán kitűzött versekbe botlani, és olvashatni.

Van, aki a semmiből is várat épít

Zuglóban a vízcsapból is termálvíz folyik. Dugta ma az orrom elé az internet. Hogy hogyan? Klikk a képre! Nekünk TSZCS gépállomás kell a termálkút szomszédságában, a falu közepén. Az alig valamit érő telkeket a faluszélen, azt próbáljuk eladni, az adósságaink csökkentésére.

Azonnali bevételt jelenthetne a falunak egy hasonló hasznosíthatóságú telek értékesítése. Kicsit bővebben a korábbi javaslatokhoz klikk ide.
Tóth Béla 2012.04.09.

Sültgalambra várnánk? Meddig?

Először a fogyatékosok, most az Erzsébet utalvány. Hecckampány hecckampány után borzolja Európa figyelmét Magyarországra. Idehaza pedig a heccelők sorra etetik a "nem politizáló" népet féligazságaikkal. Amire fel vannak betelefonálók, akik ugyancsak "nem" politizálnak. Zúg a demokrácia - lám -, a kormány már megint nem jót csinált!
Nézzük először a szociális juttatások utalvány rendszerét. Amikor itt Leányfalun, az önkormányzati képviselő testületben a szociális bizottságban voltam (1998-2002.), a legnagyobb gondot nekünk is az jelentette, hogy hogyan érje el a juttatás a célját. Sajnos a rászorulók jelentős része a gazdasági gondok miatt súlyos morális válságba kerül. Hiába adtuk természetben a gyerekeknek az élelmet, az iskolaszereket. Ezzel csak több maradt a családi kasszában az alkoholizmus és a szerencsejáték számára. Tehát ragyogó megoldás, hogy az összes társadalmi juttatás korlátozott felhasználhatóságú eszközön keresztül jusson célba. Így ugyanis a társadalom által nem preferált célok csak munkajövedelemből érhetők el. Tehát a lényeg az összesben van, mert ilymódon nem lehet elkerülni, hogy a szükségletek célba érkezzenek. Kár, hogy nem én találtam ki. Tény, hogy a kártyát is el lehet adni. De ugyan már! A helyi közösség is tehetne annyit saját adójának jó helyre kerülése érdekében, hogy ha nem rászorulót lát szoc-kártyával fizetni, akkor azt kibeszéli, kiközösíti. A rászorulókat nagyjából ismeri a település (bár számomra meglepő volt az adó-tartozók névsora, de erről majd máskor), és nem a kártya, hanem az előbbi, kirívó cselekményeik miatt szólták meg eddig is őket.

A franciák nyafogásából egyelőre annyi látszik egyértelműnek, hogy az utalványkibocsátás valahogy az ő monopóliumukká vált, és a banki extraprofitnál is nagyobbat kaszáltak a mi adónkból. Az itt tapasztalható megnyilvánulásokból is látszik, hogy az Európába történt kegyes befogadásunk annak érdekében történt, hogy a nálunk begyűjtött haráccsal biztosítsák saját "fejlődésüket". (Megemlítem, később talán kifejtem, milyen ügyes találmány a GDP. Akkor is a mi javunkat láttatja, ha egy garast sem fordíthatunk belőle a nemzet felemelkedésére.)

A rokkanttá minősítés felülvizsgálatához. Mikor a strandon dolgoztam, a bicska nyiladozott nap, mint nap a zsebemben a következőtől. Az országúti cirkáló beállt a kettő darab szélesített rokkant parkolóra. Mert neki rokkant igazolvány van az ablakában, és csak az egyikre állnia körülményes lett volna. Kiröppent belőle a strandköpenyes vezető a fitness szalonba, később onnan át a strandra. És ez nem egyedüli jelenség volt. Fel kellett volna jelentenem? A közterület felügyelőnk, a rendőrünk is látta. Magam részéről örülök annak, ha az, aki nincs rászorulva, az nem a dolgozókat fogja szipolyozni! Nem örülök annak, hogy akik odaítélték az érdemtelen minősítést, büntetlenül herdálják a közvagyont és a közerkölcsöt. Nem Schmitt Pálon kellene a port elverni! Ha nem volnának dealerek, akkor nem volna kábszeres. (Erre volt 45 év tapasztalat. Igaz, akkor senki nem védte a bűnözők személyiségi jogait.)

Tisztelt Polgártársak! Vegyük már észre! Egy gondoskodó államunkat már ledaráltuk a spontaneitás mindenhatóságának oltárán. Eltelt 20 év és nem érkezett meg a messiás. Ha nem teszünk semmit, a szélhámosok martalékává lesz mindenünk. Fel kell vállalni az új dolgok kockázatát, és fel kell vállalni a rossz dolgok megszüntetésének terhét akkor is, ha az kényelmetlen. Netán nekünk, magunknak is.
Tóth Béla 2012.04.08.

Gondolatok a károkozásról

Az eredeti hír: vandál garázdaság a HÉV-nél (klikk ide)  Fotó: Blikk
Figyelemfelkeltés a facebookról: Dávid Márton, Rovnyai Attila és mások

Az én gondolataim
Közvetlenül: 1. A vandál kártevések miatt 10-20 %-kal biztosan többet kell fizetnünk a BKV-nek. 2. Ha nincs a nádtűz, lehet, hogy jóval később veszik észre, mi történt, és lehet, hogy kihűl a forró nyom.
Általánosságban és Leányfalura kihegyezve: 1. Ameddig nem fejlődik vissza a jogrendszerünk abból a liberális szemléletből, hogy a kártékony elemeknek is elsősorban a jogait kell szemelőtt tartani, addig a többi nyögheti mások bűnét, hanyagságát, tévedését. 2. Vagyoni károkozás esetén a kár megtérülése legyen a minimumfeltétel.
Üzenet Pánczél András utódainak. Elsősorban ezúton is küldöm részvétemet. Nekem is hiányozni fog. Felejthetetlen személyiség volt. András tudta, de az utódai bizonyára nem, a következőt. A 2009. évi strandi betörés esetében tanúsíthatom, hogy a Pánczél őrző-védő társaság vétlen volt. A kártérítési perben (mivel az önkormányzat őket feljelentette, a körülmények szemléltetése innen letölthető), ha kell, segítségükre tudok lenni.

Tóth Béla 2012.04.05.

Hasonulások, kapcsolódások, asszociáljunk.

Hírcsokor napjainkból:
Tulassayt jelölte díszpolgárnak a fővárosi MSZP 
Távozik posztjáról Tulassay Zsolt professzor > plágium ügy miatt. Tulassay Zsolt a Semmelweis Egyetem (SE) Habilitációs Bizottságának elnöke Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának a testvére.
Horn, Medgyessy, Gyurcsány a negatív példa >  Az államfő tegnapi lemondása példa nélküli, Schmitt Pál nem kényszer hatására, hanem morális okokból döntött a távozás mellett - jelentette ki Rétvári Bence a 180 percben.
2004 óta ez volt az első év, amikor 3 százalék alatti a hiány
Egymilliárd forintot fordítanak a diákok nyári táboroztatására
Beismerte az Origo, hogy valótlanságot állított
Az asszociálást az alábbi 10-20 bejegyzés kapcsolatában ajánlom szíves figyelmükbe.

Megjegyzés: akik nem járatosak a kutatási bibliográfiai szabályokban, tudniuk kell, hogy a sajtóban, médiában használatos kifejezés a plágium. Komoly orgánumban tiltott mások által leközölt anyagok megjelentetése az értelmetlen helyfoglalás elkerülése érdekében. Akit érdekel a hivatkozás, az megkeresi magának. (Az interneten sajnos más a szokás, azért, mert a bulvár olvasó csak azt olvassa, amit az orra elé dugnak. Még átklikkelni is ritkán teszi.) Merőben más a szakdolgozatok, disszertációk tartalmi kérdése. Ott a közismert részletek másolt idézése illetlen, csak hivatkozni kötelező rá. Azonban a korlátozott hozzáférésű újszerű anyagokat éppenhogy kötelező beépíteni a szövegbe, hogy a bírálóknak ne kerüljön időveszteségbe az általuk feltehetően nem ismert részletek megismerése. A másolat eredetének egyértelműsítése az egyik fő vitaalap Schmitt Pál fölötti döntésnek. Azonban ha bármi módon meg volt jelölve a forrás, a rosszhiszeműséget kizárhatjuk, hiszen a lebuktatás eszköze benne van az anyagban.

Tóth Béla 2012.04.04.

Köszönjük Rektor Úr!

Köszönjük a rektori tanácsnak (továbbiakban Rektor úr), hogy rávilágított az értelmiségi réteg lényegére. Bármit be tud bizonyítani. Az ellenkezőjét is. Attól függ, kinek a malmára dolgozik. Ezt az állítást eredetileg a statisztikára találták ki. A közelmúltban terjesztettem ki az újságírókra. Most döbbentem rá, hogy sokkal általánosabb törvényszerűségről van szó. Az egész emberiség a bizonygatások körül forog. Csak vannak, akiknek elhisszük, bármit mond, és vannak, akiknek azt sem, amit minden más is bizonyít. Van, akinek papírja van arról, hogy bizonyításra jogosult. A doktorok papírja az önállósági jogot teremti meg.

Igen. Azt hiszem, rövidre fogva, abban lehet a különböző szakmák doktori címében az azonosságot megfogalmazni, hogy a doktor önállóan képes a következőre. Diagnosztizál és megoldást ad. A diagnosztizáláshoz önállóan gyűjti össze az információkat, a megoldáshoz feldolgozza a létező megoldásokat, és azok tanulságai alapján képes megfelelő megoldást alkalmazni. A megoldás újszerűségének mértéke különbözteti meg a doktori fokozatokat egymástól. Az orvosoknak egyenesen tilos mindennapi munkájuk során ki nem próbált módszert alkalmazni. A kutatói szférában ezért még nem adnak kisdoktorit. Ott az újdonság elvárás. Az orvos önállóan vászthat a formák közül; életrepofozza a haldoklót, vagy feladatja az utolsó kenetet. A páciens nincs döntési helyzetben. Utólagos értéknyilvánítása féloldalú.

Semmit nem szólhatnánk, ha a tényfeltáró bizottság tényként tálalta volna, hogy semmi újdonság nem volt 20 évvel ezelőtt dr. (pardon ma már nem) Schmitt Pál dolgozatában. Csak ezzel az a baj, hogy utólag ellenőrizhető. Ehhez éppen azt a részt kellett volna érdemben feldolgozni, ami nem máshonnan származott.

Azonban a megrendelő elvárása mást megoldást diktált. És Rektor úr produkálta a másságot. Betelepülni engedve a csőcseléket a tudomány szentélyébe. Az a Rektor úr, aki a lányomat 2, azaz kettő ponttal túlteljesített felvételi eredménye ellenére helyhiányra hivatkozva nem vett fel az egyetemére. (Lányom szerencséjére a következő éve már a rendszerváltás utánára esett.) Dehát akkor más időket éltünk. Az egyik igazgatóm kandidátusi dolgozatát az Akadémia etikai bizottsága nem fogadta el. Az MSzMP tudománypolitikai bizottsága azonban életműre hivatkozva megadta neki a címet. Rossz nyelvek szerint az '56-os feljelentgetésekben szerzett érdemeket. Értelmi képességeiben azon túlmenően, hogy sokáig kutatóintézet igazgató tudott maradni, mi, beosztott munkatársai más kiemelkedőt nem találtunk.

Fura egy hely ez a mi országunk, benne Leányfaluval. Nem elég a megbecsüléshez világhírben megőszülni. Egy csapatba kell tartozni a döntnökökkel. Különben lehozhatod a csillagokat az égből, észre sem veszik. Igaz, ehhez a döntnöknek észlelő képessége kellene, hogy legyen.

Tóth Béla 2012.04.03.