LEÁNYFALU-n laktak, laknak, idejüket töltötték

LEÁNYFALU-n <a href="http://www.georeal.webzona.hu/lanyfalu">laktak, laknak, idejüket töltötték</a>
mintegy kétszáz neves személy ismertetőjét éri el a képre klikkelve

Hogyan dolgozott a fürdőigazgató?

A Leányfalu osztatlan tulajdonában álló Leányfalu Termálfürdő Kft ügyvezető igazgatójának határozott idejű szerződése novemberben lejár. Leányfalu közösségének érdekvédelmét biztosítandó, nyilvános pályázaton kell a következő terminusra ügyvezető igazgatót választania a képviselőinknek.

Ehhez mindenekelőtt azt kellene tudni, hogy a meglévő munkájával meg vagyunk-e elégedve. Illetve a testület a mi véleményünkre nem kíváncsi, különben könnyebben elérhetővé tenné a strand üvegzsebét. Azzal szoktak előhozakodni, hogy független hites könyvvizsgáló ellenőrzi a gazdálkodást. Pedig az ő jelentése minden esetben azzal kezdődik, hogy kizárólag azért vállalja a felelősséget, hogy a könyvelés a törvényi előírásoknak megfelelő volt. Csak a példa kedvéért írom, mert nekem nincs bizonyítékom rá; a könyvvizsgálónak nincs lehetősége a fekete, számla nélküli pénzmozgásokat észrevenni, az nem tartozik rá, hogy a tulajdonosnak tetszik-e a teljesítmény- vagy vagyonvesztés. Az utóbbi a felügyelő bizottság feladata lenne, de az ő véleményükhöz még körülményesebb hozzáférni.

A blog előző bejegyzéseiben már bemutattam, hogy egy külső elemző számára hétköznapi módon csak a kormányzati portálról letölthető éves beszámoló áll rendelkezésre. Ezeknek az adatoknak az alapján - az erős összevontságuk miatt - sokkal kevésbé árnyalt véleményt lehet alkotni egy ügyvezető teljesítményéről, mint például a már emlegetett 2010. évi márciusban közzétett részletes beszámolóból. Ezért az itt felsorolt megállapításokat kérem, hogy inkább kérdésnek tekintsék kedves olvasóim, mintsem tényszerű megállapításnak. Olyan kérdésnek, amit egy jó gazda módjára ténykedő tulajdonos feltenne a gazdatisztjének.

Nézzük, mit lehet kiolvasni a számokból! Fontossági sorrendben. Itt csak nagyon röviden, egy mellékletben részletesen, illetve feljebb rollozva, táblázatban (Klikk ide! ) számszerűen bizonyítva.

Az eredménykimutatások szerint - bár a 2011. év nyereséges - a jelenlegi igazgató első két éve alatt a falu elveszített 20,5 millió forintot.

A fürdő 24 MFt rövidlejáratú kötelezettsége terhére "támogatta" 9-10 millióval a "falut". (Pontosabban a falut vezetők "eredményességét"). Az igazgató másokkal is bőkezű (a mi adónk kontójára, lásd a részletes kifejtésben), mert kintlévősége 2011-ben az előző évi 6 millióról nőtt 21 millióra.

Az igazgató nemcsak a költségeket ereszti el - a múlt hibáira mutogatva -, de az árbevételnek legalább az inflációt követő fejlesztését is. Megjegyzendő, az árbevétel növelését nem a belépőjegyek árnöveléséből kell elvárni, hanem a látogatottság és a szolgáltatások bővítése révén, nem pedig szűkítése (fizetős parkoló, faházak, műjégpálya, stb. megszüntetése) révén.

A Kft eszközei fogynak, különösen a tárgyi eszközök, amit részben kompenzálnak a könnyebben mozdítható (utóbb kétes megtérülésű) forgóeszközök. Az állagmegóvás biztosítékai kerülnek ki a könyvelésből.

Tóth Béla 2012.09.18.
Megjegyzés: közgazdász ismerősömtől érkezett egy észrevétel, hogy 2009-ben a 7 MFt betörés miatti veszteséget nem az árbevételből kellett kihagyni, hanem rendkívüli kiadásként kellett kezelni. Én azért nem így feltételeztem, mert a kiadások között csak az anyagjellegűeknél fért volna el 7 MFt. A kiegészítő mellékletben semmi utalás nincs rá. Ugyanakkor tudom, hogy a 2009. évi anyagköltség növekedés legkevesebb 4 MFt ivóvíz fogyasztási többletből is keletkezett, a megújult, a könyvelővel kapcsolt üzemeltetési vezetés áldásos tevékenységétől származóan. Tehát, ha átfogalmaznám az értelmezést, annak bizonytalansági foka nem csökkenne. A nyereségesség megítélésére nincs hatással, a ráfordítási oldal még így is csapnivaló. A bevételi teljesítmény szépülne, ha nem kérdőjelezné meg a hatalmas kintlévőség. Akit érdekel, vagy érdekelnie kellene, az kérdezze az igazgatót. De ne szóban, hanem bizonylatokkal alátámasztottan, és hozzáértővel hallgattatva.
Tóth Béla 2012.09.20.

120 éves a katolikus templom

Klikk a képre a nagyításhoz.

(Kézhez kapta, és feltette Tóth Béla: 2012.09.14.)

Muszáj volt ellopni!

Annyira jó! És annyira aktuális.

Forrás: facebook.com Somogyi Géza (Klikk ide!): "A halat horoggal, az ostobát szavakkal fogják."

Én annyit tennék hozzá, hogy hiába kötlező olvasmány a Bánk bán (ha ezt is el nem liberalizálták) , még mindig túlságosan sokszor tartjuk el a messziről jött embert prófétaként.

Tóth Béla 2012.09.13.

Leányfalu üvegzsebe

Közeleg a strandigazgató választás. Ideje felkészülni, hogy véleményünk, egyesek döntése kellően megalapozott legyen. Tegnap hozzákezdtem a gazdasági adatok összegyűjtéséhez. Mivel hozzá kellett szoknom, hogy amit láttatni akarnak velünk, azt célszerű más forrásokkal is összevetni.

A Kft éves beszámolói a kormányzati portálokon hozzáférhetők. Noha, amikor ez a blog indult, többen jeleztük, a demokrácia egyik alapköve a démosz részletes, hiteles tájékoztatása. Ezért kértük volna, hogy a falu legértékesebb tulajdonának adatai itthon is nyilvánosan betekinthetők legyenek. Másrészt a kormányzatnál kötelezően letétbe helyezett, és ma már bárki által könnyen elérhető (Klikk ide!) gazdasági beszámoló adatok nagyon összevontak, kevéssé közérthetők. Jó lett volna részletesebb, természetközelibb képet kapni - legalább utólag - az eseményekről. Mondjuk úgy, mint amilyen részletességgel a jelenlegi igazgató 2010.03.31-én beszámolt az előző év - lényegében elődje által teljesített - gazdálkodásáról.

Hát sajnos ez volt az utolsó részletes információ. Olyannyira utolsó, hogy el is tűnt a honlapról. Valahogyan benne volt a levegőben, hogy ez várható lesz, ezért az utolsó pillanatokban sikerült lementenem néhány önkormányzati jegyzőkönyvet. Akit érdekel egy alapos gazdasági beszámoló, ebben megtalálja (Klikk ide!)

De nemcsak a strandi információk kurtultak meg! Az önkormányzati költségvetési, beszámoló táblázatokat sem lehet ma már megtalálni. Az utolsó, amit el tudtam csípni (2009.10. hó), már az is csak a Google általi másolatban volt elérhető. Maradt tehát a közzététel "helyben szokásos" módszerének megfelelő tájékozódás. Be lehet menni a polgármesteri hivatalba, ki lehet kérni betekintésre az általunk megnevezett jegyzőkönyvet és mellékleteit. Hogy az intelligens kereséshez adatbázis, katalógus áll-e rendelkezésre, nem tudom.

És ugyanígy bárki bemehetett két-három nappal ezelőttig tájékozódni az igazgatói állás pályázatának létéről, tartalmáról, ameddig két-három hét késéssel meg nem jelent a honlapon. A késést nem a mi, mezítlábasok elvárásaihoz mértem, hanem a képviselő-testület határozatában megfogalmazotthoz. Bocsánat! Pontatlanul fogalmaztam. Bárkinek joga van ma is bemenni, megkérdezni; keresnek-e strandigazgatót. Csak ma már megteheti az interneten is ugyanezt. Ha felkeresi a www.leanyfalu.hu-t

Az önkományzati adatokba azért akartam belenézni, mert tudom, hogy 2010-ben és 2011-ben a költségvetés milliókat adott át a Kft-nek, ami a fent említett gazdasági beszámolók szűkszavúra fogott kiegészítő mellékleteiből nehezen különíthető el, illetve a 2010. éviben én nem tudtam ráismerni.

Tóth Béla 2012.09.11.

Folytatódnak az apróbetűk

Aug. 15-én döntött képviselőink testülete a határidő lejárata miatt megszűnő strandigazgatói állás pályáztatásáról. A pályázat benyújtási határideje szeptember 28. Az erről szóló határozat szokásos záró kitétele:

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:
   - www.leanyfalu.hu - 2012. augusztus 16.
   - helyben szokásos módon - 2012. augusztus 16.
Határidő: folyamatos
Felelősök: Nyíri Csaba polgármester, dr. Kasnyik Zsolt jegyző

Ma, szeptember 4-én keresem a pályázatot a www.leanyfalu.hu portál "Pályázatok, hirdetmények" oldalán. Nem találom. Ismerve a ma szokásos körülményeket, az oldalt bizonyítékul átmásoltam egy olyan Google lapra, ahol ember legyen a talpán, aki meghack-eli (Klikk ide) A helyben szokásos módnak (pl. kifüggesztés a Polgármestri Hivatal aulájában) nem jártam utána. Bár a fenti szöveg a "kiírás további közzétételé"-ről szól, én  nem találtam előzetesen megnevezett helyet.

Ezek és a korábbi jelzések után alapos okunk lehet feltételezni, hogy a (régi szép időkből megszokott) meglehetősen szűkre szabott kiírást akarattal nem verik nagydobra (a régi szép időkből megszokottan). Hogy az önkormányzat a strandtól elharácsolt 9,7 MFt nyáron megtermelt tartalékot a jelenlegi igazgató nagylelkű "támogatás"-aként állította be, híresztelte el. Mintha annak a jó gazda módjára történő használata, forgatása nem a falu érdekében történő kötelessége lenne minden érintettnek!

És akkor alapos okunk van feltételezni, hogy a jól előkészített újraválasztás révén további négy évig nem fog nyereséget termelni Leányfalunak a termálkútja.

Tanácsolom mindenkinek, segítsünk a képviselőinknek, segítsünk magunkon közhírré doboltatni, hogy strandigazgatót keresünk. Hátha jön olyan, aki képes nyereséggel hasznosítani ezt a nem mindennapi ajándékot (felelősségvállalás mellett). Esetleg a jelenlegi igazgató valódi versenyhelyzetben ilyen ígéretet tenni kényszerül, mégha nem is várják el a pályázat kiírói. Szorít az idő, mert erkölcsi bizonyítványt nem lehet máról holnapra beszerezni. Az érvényes pályázatnak feltétele a becsatolás. Utólagosan már nem ér semmit! Leányfalunn. Manapság. (Négy évre előre elhisszik neki, hogy jó igazgató lesz, három hétre előre nem hisszik el, hogy büntetlen. Ez a bürokrácia. Ettől lesz jogkövető a polgármesteri hivatal.)

Ha jól tudom, a közszférában a pályáztatás rendszerét azért találták ki, hogy valami biztosíték féle legyen a köszpénzekkel gazdálkodás körül. Egyrészt azzal, hogy kibővítené a választhatóság körét, másrészt azzal, hogy nyilvánosságot teremt(ene). Teremtene, ha nem egy előválasztó bizottság "szűrné meg" a jelentkezőket, akiknek munkáját nem szokta nyilvánosság jellemezni. Mint a legutóbbi strandigazgató választáson, még a képviselők sem kapták meg minden jelentkező anyagát. Volt, akinek a végső döntést hozó ülés megkezdésekor adták át a pályázati anyagot.

Ez nem apróbetűsen jelent meg, de csak itt van apropója. Külön tetszik a pályázati kiírás egyik ("jogszabály szerinti"?) kitétele a pályázó által feltétlenül becsatolandó dolgokról "- hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy a pályázat elbírálásában résztvevő személyek a teljes pályázati iratanyagba betekinthetnek." No comment. Aki nem érti, megérdemli.

Tóth Béla 2012.09.04
Megjegyzés: ma, most 2012.09.05. 8:20-kor még mindig nincs a www.leanyfalu.hu hivatalos portál "Pályázatok és hirdetmények" lapján a strandigazgatói pályázat. Pedig tudom, hogy ennek a bejegyzésnek a keletkezéséről legalább egy képviselő hírt kapott. Igaz, tegnap a hivatalban kedd volt. Ez is egy információ a leányfalui önkormányzat jogkövető működéséhez.

Ó! Azok az apróbetűk!

Megint olvasom a magas önkormányzati vezetőségünk ülésének jegyzőkönyvét. A legutóbbit, az aug. 15-it.  A korábbihoz klikk ide: "Szavak a testületi üléseken". Közvetlenül most sincs benne, hogy a 37 millió forintos, elviselhető kamatozású, OTP folyószámla hitelkeretünket már kimerítettük volna!

De az benne van, hogy a strandtól kapott 9,7 MFt "támogatás" szerződését a polgármester aláírta. A korábbi határozat betű szerinti ismétlésével, és újólag az adófizetők terhének bemutatása nélkül.

Az is benne van, hogy sikerült kapnunk az OTP-től is 10 milliót. A kamat a határozatban megintcsak nem szerepel, de az előterjesztésben ott virít egy szép 3%. Még szebb, mint a devizahiteleseket bepalizó 5%. Tény, hogy mellette van: + 3havi BUBOR. Vajon, azok között, akik ezt olvassák, hallják, hányan tudják, hogy itt a 3 havi nem az évinek a negydét jelenti, hanem az átlagolás terminusát, és azt az apróságot, hogy ennek az értéke most erősen 7 % fölött van?

Még szerencse, hogy valahol az is benne van (a jegyzőkönyvben, nem a határozatban), hogy képviselőink ettől a 10 milliótól azt remélik, egy általuk korábban felvett, 18%-os kamatú kölcsönt fognak kiváltani vele (ha addig el nem fogy?).

Igaz, név nélkül, megkaptam a bélyeget "aki semminek sem tud örülni". Lehet benne valami, mert a minap akadt meg a szemem a Metropol budapesti számának címoldalán, ahol messziről láthatóan ordította a hatalmas betű; olimpikonjaink 2,170 milliárd jutalmat kaptak a kétharmadostól. Mutatom 91 éves anyámnak, mint bizonyos réteg választói célcsoportjának, mennyinek olvassa ezt a számot? "2170 milliárd, nemde?"- kérdezi vissza. Pedig ő - korából és neveltetéséből eredően - még véletlenül sem használna tizedes pontot és vessző ezreselválasztót. Különösen nem értelmetlen nullát. Ez az igazi apróbetű! Ami le sincs írva. Ezért kell gőzerővel tanítani: ne azt lásd, amit az orrod elé dugnak!

Tóth Béla 2012.09.01

Mikor zöld a zöldhullám?

- Mindenekelőtt akkor, ha be van kapcsolva.
- Ha az elsődleges prioritású útvonalon jelentős többségben a járművek lassítás nélkül, folyamatosan tudnak haladni.
- Ha egyedi kapcsolás (útkereszteződésbeli forgalomérzékelő, gyalogos kapcsoló stb.) a zöldhullám programba illeszkedik bele. Különösen nem lehet közbetéve - úgy, mint Szentendrén, a Városkapu és a Római Kőtár között három - rendőrlámpa nélküli gyalogátkelő.
- Ha a forgalomérzékelő bővítmény legalább akkora intelligenciával rendelkezik, mint a személyes rendőri forgalomirányítás.

Az utóbbi megjegyzéshez tennék egy szakmai észrevételt. A meglévő érzeklőből ki lehet olvasni nemcsak a jármű jelenlétét, hanem a sebességét és a forgalom telítettségét is. Egy 25 ezer forintos tablet PC intelligenciája több ezerszerese az ide szükséges emberi képességeknek. Persze csak akkor, ha van, ki megtanítsa. És nem az önjelölt polihisztorok döntenének a dolgok felett, mint amikor megvétették a sebességkijelzőket Leányfalura. Hiába mondtuk, hogy nem lesz foganatja. Nem a saját zsebükre ment!

Hogy közeli példánál maradjunk, Szentendrén nem tudunk úgy keresztüljönni, hogy legalább egyszer ne kelljen megállni. De gyakorta kétszer, háromszor is. A Bükkös-hídi gyalogátkelő "minden gondolkodás" nélkül, időkapcsolóval ugrik a gyalogos rendelkezésére. Leányfalun gyakran találkozom azzal, hogy az Erkel utcai kereszteződésben nincs keresztező forgalom, mégis lezárja a lámpa az országutat. Szentendrén úgy tűnik, akkor járok a legjobban, ha 60 km/órával megyek végig. Úgy tűnik, akkor telepítették először a zöldhullámot, amikor ez volt a szabály, és azóta úgymaradt.

Valahol ott lehet a baj, hogy ma már nem látható igazi gazdája a hétköznapi forgalomszabályozásnak. Nem is tudom, hová küldhetném ezt az észrevételemet úgy, hogy ne kellene arra számítanom, hogy elmerül valamelyik asztalfiókban. Miután ide írtam ezeket a gondolatokat, a mellékelt illusztráció keresgélése közben találtam rá egy debreceni megerősítő cikkre (Klikk ide!) Valahogy nem érzékelik a környezetvédők, levegőtisztaság védelem, szmog-katasztrófa-védelem, hogy a forgalom visszatartása a károsanyag terhelést jelentősen növeli. Az álló, a lassú jármű szétteríti maga körül a cigarattánál jóval károsítóbb gázokat. A diesel még pluszban egyéb rákkeltő anyagokat, kormot. Nem keveri fel a levegőt a jármű, mint amikor mozgásban van. Egy megállás és elindulás több üzemanyagot éget el ott, egy szűk környezetben, mint több kilométer folyamatos haladás. Ezért is kellene forszírozni a vasúti szállítást. Dehát akkor kevesebb olaj fogyna a világpiacon! Még lemenne az ára!

Ennek a gondolatsornak a közzétételére az indított, hogy a Metropol budapesti kiadásának aug. 17-i száma 5. oldalán közzétett cikkének címe: "Csökkentene a rakpartok forgalmán a főváros" (Klikk ide!)

A fentiek után itt már csak röviden. A rakpartokról felülre szoruló forgalom beleütközne a már most is csaknem telített városi körülményekbe, menetideje többszörösére nőne. Nekem, mint agglomerációs falusinak rendkíül előnyös volt elsőre a rakparton a lehető legjobban megközelíteni a célomat. Képzeljék el a budapestiek, mennyivel több benzint pöfögök majd el a Lajos és a Fő utcán az Alagútig. Mennyivel több por száll ki a féktárcsáimból. Kár, hogy nem azbeszt, mert akkor nagyobb lenne körülötte a hisztéria. (Csak az azbeszt bányász tüdejéért nem kár.)

Tennék még egy nem egészen ide illő észrevételet. De máshol nem találok neki apropót. Hátha olvassa ezt a cikket valaki, aki érdemi célbajuttatására képes. Erőlködik a főváros a P+R parkolók bővítésével, a HÉV forgalomcsökkentő szerepének növelésével. Szentendrén még mindig kihasználatlanul ott van a régi Tüzép telep. Volt vagy van mellette HÉV vágány is. Véleményem szerint az Isten is agglomerációs parkolónak teremtette. Csak még nem ért rá földi helytartói számára végrehajtási utasítást fogalmazni.

Tóth Béla 2012.08.20.

Megjegyzés: lehet, hogy nem mindenki számára érthető a forgalomérzékelőnek a zölhullám programba illesztés fogalma. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a zöldhullám ciklus működik az elsőbbségi vonalon. És amikor nincs keresztező jármű, gyalogos, akkor akkor sincs piros lámpa a főúton, ha az időprogram szerint következne. Tehát a zöldhullámciklust semmiképp nem borítja fel. Az intelligens automatika érzékeli a forgalom nagyságát, és aszerint változtatja a ciklus főútvonali elsőbbségi időtartamát, vagy ha kell, a keresztforgalom időtartam arányát, a zöldhullám szempontokon belül.

Olajozott hátraarc

Frei Tamás a Metropol budapesti kiadásának aug. 17-i száma 4. oldalán közzétett cikkének adta ezt a címet. Én pedig ahhoz a leányfalusi appropóhoz csatolom bizonyítékul, mekkora hátrány tudja érni a települést, a nemzetet, az emberiséget, ha nem vigyáz arra, hogy mindenben a hozzáértők szava legyen a döntő. Az itt leírottakon kívül számos gondolatébresztő fordulat van Frei Tamás cikkében, amire itt nincs lehetőségem reagálni, ezért melegen ajánlom elolvasni az ő cikkét is (Klikk ide!).

A figyelmet a Harvard Egyetem egyik professzorának nagyon komolyan megalapozott előadása keltette föl, aminek egyetlen mondatba foglalt lényege: "Ellentétben a feltételezésekkel, a világ olajkészletei olyan példátlan tempóban bővülnek, hogy be kell látnunk: az olajtartalékok gyorsabban nőnek, mint az olaj iránti kereslet."

Mi, szakmabeliek, a rendszerváltás előtt ezt pontosan tudtuk. Láttuk, hogy Amerikában az olajtermelés a lehetőségek töredékére van visszafogva. Tudtuk, azért, mert amíg a "gyarmatok"-ról töredék munkabérrel és egyéb fondorlattal el lehet hozni az olajat, addig meg akarják őrizni a saját ásványvagyonukat. De a felépítményeket nem dobták a szemétbe, mint a magyar idegenérdekű gépezet. Felhőkarcolós városokon belül is találhatók nagyteljesítményű olajtermelő kutak, berendezések. A városias környezetterhelési korlátozásoknak megfelelően kialakítva. (Például a képen Beverly Hill-ben, az eredetihez klikk ide!)

Nálunk még gondolkodni sem lehett abban, hogy a benzinkút Tahi és Leányfalu közé legyen kitelepítve. Mert, hű, ott van az ivóvízbázis! Ebben a kifacsarodott értékrendszerben Európa legnagyobb vízbázisán belepusztul az aszályba a mezőgazdaságunk. Persze van, akinek benzinkút a Leányfaluhoz legméltóbb településközpont.

Mi elsőként, és legteljesebben feláldoztuk az egész energiabányászatunkat a globális felmelegedési hisztériára felhúzott szén-dioxidkibocsátási blablára. (Klikk ide!) Könnyen lehetett csőbehúzni bennünket az amerikából hazaszédelgett Károlyi pereputty vezényletével, amikor olyan vezérigazgatót ültettek a MOL élére, aki büszkén jelentette ki: - meg fogja tanulni az olajbányászatot. Elődje matematikai áramlástant tanított az egyetemen, és nem volt olyan részterülete az iparágnak, amihez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Ne vette volna észre, mikor akarját átverni. Utasítására két éven át kerestük, hol csapnak be minket a románok a határmentén. Ha egy üzem nem hozta a tervét, addig nem hagyta őket nyugton, amíg be nem mutatták neki a hiba okát. Csakhát moszkovita volt. Node az új igazgatónak sem hagytak időt tanulni! Jött helyette a közgazdász, aki kiadta a jelszót: "Pénz kell termelni, nem olajat!". Hogy a saját ásványvagyonunk, a nemzet által megépített kutak, berendezések ott rohadnak a föld alatt? Legalább még kevésbé lesznek, lettek versenyképesek a világ olajbáróival szemben.

Tóth Béla 2012.08.19.

Megjegyzés: amikor az ivóvízbázis védelmével kapcsolatban kifacsarodott értékrendszerről szóltam, nem arra gondoltam, hogy nem kellene megvédenünk az ivóvizünket. Hanem arra, hogy nem hisszük el magunknak, hogy a veszélyhelyzetet képesek vagyunk kezelni. Márminthogy a hozzáértők képesek lennének kezelni. Persze, hogy nem hisszük el, amikor napról napra nagyobbnál nagyobb átverésekkel találkozunk! Amikor háborút lehet folytatni azért, mert azt hisszük, hogy ott van Bin Laden, vagy ha nem ő akkor az atombombája. Vagy mindegy, hogy mi, csak hálából adjanak egy csomó olajat. És amikor a japán atomerőmű balesetből nem azt a következtetést vonjuk le, hogy lám, a hihetetlenül nagy veszélyeztettség ellenére, a beruházási manipulációk ellenére nem lett atomkatasztrófa. Tehát kevésbé veszélyes helyen az atomerőmű tökéletesen biztonságos lehet. Hanem hagyjuk belénk sulykolni, lám, jön egy földrengésecske és máris nyakunkon az atomvész! Tessék csak visszatérni a jó öreg olaj vásárlásához!

Bezáratták a Pizza Pasta-t!

Ünnepi jókívánság a vállakozónak. Ünnepi átirányítás a törzsvendégeknek. Hogy most ez mennyiben a hatalommal való visszaélés, abban nem tudok állást foglalni, nem ismerem a pontos körülményeket.

Az előzmény ugye az volt, hogy a kerékpárút és egy csónakház kiszolgálására két és fél évvel ezelőtt egy vállalkozó elkezdte átalakítani a lakóházát. A közterületen a Duna-partot kitakarította, a kerékpár út hídját felújította, hivatali előírásra a földút mentén az öt gépkocsi beállására alkalmas helyet parkolóhellyé kiépítette, leburkolta. Most nyár közepén eszébe jutott a hivatalnak, hogy még egy engedélyről nem gondoskodtak. Ezért a vállalkozó ideiglenesen keresett egy olyan jogi formát, amiben legalább baráti körben hasznosítják ezt az idényt - lakásétteremként működött. Ezt a működést tiltotta be a minap a jegyző. Ha jogos, ha nem, ennek a szezonnak és az ünnepi összejöveteleknek lőttek.

No, persze a bosszúhoz a vállalkozó is alapot termetett, mivel pusztába kiáltotta első siralmát. Bocsánat! A "pusztába kiáltás" csak Leányfalu lakóira értendő (három-öt kivétellel). Az önkormányzat képviselő-testülete egyéb témák mellett azonnal, rendkívüli ülésen reagált. Erről ez a blogcsoport itt tájékoztatott (Klikkl ide!). A testület a központi újságban is közzétette az ő verzióját. Tehát a "nyilvánosság ereje" ide kulminált.

Ennek a cikknek a megírásával megvártam az újság következő számát, hátha találok benne valami tájékoztatást az ügyről, illetve a fent idézett rendkívüli ülés egyéb tárgyáról. De semmi. Így most továbbra sem tudom, 22 vagy 57 millilóval vagyunk eladósodva? Persze nem is biztos, hogy rám tartozik. Csak odáig, hogy befizessem az adót. Nem is értem magam; hogy nekem semmi sem tud tetszeni? (Lásd klikk ide!)

Tóth Béla 2012.08.18.

Új fejlemény:

Véget érhet a kanálisbűz?

Címoldali cím a Pilis-Dunakanyari Hírmondó augusztusi számából. A cikk a DMRV Zrt várható fejlesztő beruházásairól szól, amiben vezetékcserékről is esik szó. De a címbeli témával közvetlenül többet nem foglalkozik. Valószínű, hogy az újságíró a vágyát fejezte ki a cím megválasztásával. És arra a tévedésre épül, miszerint a kanálisbűz az elöregedett csőrendszer bűne. Szó se róla, egy komolyabb szakasz csatorna csere után hosszú időre megszűnik a kellemetlen szag, de egy-két év múlva újra megjelenik.

A csatornában ugyanis mindig szennyvíz bűz van, mivel szennyvíz van benne. A csatorna légtere telítődik a szennyvízből kipárolgó és egyéb megtapadásokból keletkező gázokkal. És ez a levegő önálló pályán mozog. Egyik fedlapon be, másikon ki. Hogy mikor merre, az az időjáráson múlik. Hogy mennyire büdös, az pedig azon múlik, mennyi időt tartózkodott a vezetékben. Hegyvidéken, ha jár a levegő, az többnyire szívó hatást kelt a hegyoldalban, és a sok-sok fedlapon apránként ki-ki "szellent". Észre sem venni.

De nyáron, nagy melegben, szélcsendben a föld alatti csövekben a levegő lehűl, elnehezül, és a sok hegyoldali ágból összecsorog a központi gyűjővezetékbe. (A "kéményhatás"-ként ismert jelenség fordítottja.) Ami pedig nem már fér bele, az a fedlap lukain feljön az utcára. És mivel hidegebb, mint a kinti, berétegződik, beül a völgy aljába.
Leányfalun ezt a modelt évekkel ezelőtt kimértük, igazoltuk egy műszaki fejlesztési kísérlet keretében. Amikor oda jutottunk, hogy a szellőztetés automatizálását, és a katalítikus elégetést beszabályozzuk, a DMRV Zrt minden értesítés nélkül egy nagyarányú berendezés-tisztítást hajtott végre a kísérlet helyén. Pedig a kísérletről tudott a polgármester, a képviselő-testület. Ilymódon a kísérlet referencia alapjai semmissé lettek. A következő években ismétlésre nem került sor. Csak a bűz ismétlődik nyárról nyárra.

Tehát a hegyvidéki települések völgyeiben nyáron előforduló kanálisbűz megfelelően méretezett szellőztető rendszerrel megszüntethető. Akár a csatornarendszert üzemeltető cég közreműködése nélkül. A rendszer bekerülése és üzemköltsége csekély.

Megjegyzés: nehogy valaki arra gondoljon, hogy be kell tömni a fedlapok lyukait, és kész. Ugyanis a hálózatban a folyadék saját súlyánál fogva történő (gravitációs) áramlásához szükség van rájuk, a szabad nyomáskiegyelítődés érdekében.


Tóth Béla 2012.08.11.
06-20-926-7551

Új szelek a Vizes Nyolcas háza táján


A címet a Pilis-Dunakanyari Hírmondótól (Letölthető innen, ebben a hónapban. 7. lap teteje) vettem.

A hír előzménye az esztergomi Aquasziget csődje. A műszaki igazgató Leányfalura kerülésének körülményeit már többször megírtam (pl. klikk ide, a "Nem mind arany, ami fénylik" című cikkre) A legújabb hír Szentendrén sem aratott osztatlan sikert (Klikk ide a rendkívüli testületi ülés beszámolójára, benne: "Esztergomi deja vu") Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy nem egyértelműen pártirányítás van a háttérben, hiszen az új igazgatót korábban Esztergomban még a fideszes polgármester cserélte le.

Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az az újságból olvasott félmondat volt, miszerint az új V8 gazgató a minden más mellett saját kút fúrásában is gondolkodik. Már bocsánat! Nem került még elég pénzébe Szentendrének, a nemzetnek a V8? Egy termálkút százmillós nagyságrendű bekerülés. Ha elsőre sikeres. A Pap-szigeten harmadszorra sikerült. Éppen a nem látható, bonyolult föld alatti geológiai viszonyok miatt. És még ennek a kútnak a hasznosítását sem oldotta meg Szentendre.

Érdekes közös vonás Esztergommal az is, hogy a fürdővíz melegítését gázmotoros rendszerre telepítették. Tény, hogy a részleteket nem ismerem. De valami alapvető hiba lehet a gazdasági-műszaki tervezésben. A gázmotoros rendszer lényege, hogy csinálnak egy kis gázerőművet, ami áramot ad el. Ez világpiaci viszonylatban önmagában is működőképes konstrukció tud lenni. A gázmotorból rengeteg hulladékhő származik (50-70%), amiből villamos energiát már nem lehet csinálni. Ezt hasznosítják fűtésre, és így a fűtőmű energiaköltsége lényegében ingyenessé válhat. Ha úgy hangolták össze a gazdasági, energia viszonyokat. Szentendrén először a lakótelepi fűtőműhöz telepítettek egy ilyet. Később ehhez építették a V8-at. Ha a gázmotor(ok) ki bírják szolgálni a téli fűtési igényt, akkor az uszoda nyári kihasználásával a rendszer-üzemköltség rentabilitásának nőnie kellett volna. Feltételezhetően ez alapvető szempont volt a támogatási pályázat elnyerésekor.

Még egy gondolat-csavar. Hogyan van az, hogy Mogyoródon, Káposztásmegyeren a vadi-új beruházások ellenére sem hallunk gazdasági nehézségekről? De Pünkösdfürdő, Csillaghegy is ellavíroz a hideg vizével. A belső Dunakanyar fürdőturizmusa pedig nem képes belendülni a régről származó adottságok ellenére. Az, hogy Szentendrétől Esztergomig hasonló a helyzet, valami közös gyökeret sejtet. Valamit, ami mögött nagy pénz lehet. Például a visegrádi túlméretezett beruházások (Klikk ide: "Hogyan vegyük meg a fél Duna-kanyart?")  megtérülésének erőltetése.

Leányfalu számára egy tényező rendkívül sürgető. Még a Pap-szigeti termálkút kontingense sincs lehatárolva. Ha sokáig húzzuk az időt, hiába szeretnénk több termálvíz kitermelésére engedélyt kapni, nem marad számunkra lehetőség. Ugyanis a kontingenseket a regionális terhelés alapján határozzák meg.

Tóth Béla 2012.08.10.
Megjegyzés (2012.10.11.): Időközben megtudtam, nem termálkutat akartak már korábban is fúratni. Ennek ellenére - ha nem is olyan erős éllel -, fennáll, amit írtam. Ugyanis a hidegvíz kút fúrási költségének kockázata összemérhető azzal, hogy a Pap-szigeti termálvizet fölvezessék az uszodához. Különösen akkor, ha másképp elkerülhetetlenül tetemesek a fűtési költségek. A hidegvíz kút a talajvízszintet körülbelül a Bükkös-patak szintjében tudhatja elérni. De ez csak akkor kút, ha adja is a vizet, azaz durva kavicsos rétegben több tíz méterből lehet beáramlásra számítani. Első közelítésben a Bükkös feneke környékén nem valószínű, hogy ilyen lenne, mert akkor ebben a nagy szárazságban a patak is kiszáradna (a föld alatt folyna). A túloldalon a Feneketlen-tó belvize is nagyon lassan szokta a Duna vízszintsüllyedését követni. Tehát könnyen előfordulhat, hogy csak nagyobb mélységben lesz a fúrásból kút. Maga a geofizikai információval való előkészítés, kockázatmegismerés sem olcsó ezen a területen.

Az erdőgazdálkodó Önkormányzat

Hoppá! Ilyen is van? Önkormányzat, amelyik nemcsak az állam, az adófizetők pénzét gazdálkodja el? És itt a szomszédban! És még csak nem is az az elsődleges céljuk, hogy valakik gazdagodjanak, állást kapjanak, hanem a környezetünk természeti értékének megőrzése.
(Két leányfalui telek. Az előtérben lévőt gondozzák,
a távolabbit magára hagyták)
Nem taglalom tovább, inkább tessék elolvasni a Pilis-Dunakanyari Hírmondó azonos című cikkét (Letölthető innen, ebben a hónapban. 3. lap teteje). Ha netán valaki tisztének érzi a bővebb ismerkedést a dologgal, akkor kérdezze Tahitótfalu polgármesterét. Én csak felvetettem korábban valami hasonló megoldás keresésének szükségességét a Rigó utca feletti telkek (Klikk ide!) és a Sorg-villa esetében (Klikk ide!). Tessék beírni a jobb oldali oszlopban található keresőmezőbe az "erdő" szót (esetleg ragozott alakjait).

Egy általánosítható kitekintést is lehet tenni a cikk tanulságai alapján. A település belterületén található erdők karbantartására egy vállalkozó korábban már felajánlotta haszonbérbe vételi szándékát az erdőtulajdonosoknak. Nem sikerült felállítania a vállalkozást. Az önkormányzatnak igen. Számos esetben érzékelhető ez a múltból gyökerező szociálpszichológiai tényező. A "tanácsi" működtetés iránt van bizalom, a magánnal szemben nics. Van ennek a viselkedésnek egy a pártpolitikától független, objektív mozgatórugója is. Az önkormányzati cselekedetek fölött tudat alatt mindenki sejt egy állami, nyilvánossági felügyeletet. Míg a privát vállalkozás fölött egyedül a csőd áll, aminek könnyen lehet a vége, hogy "se pénz. se posztó", vagy mai nyelven "se pénz, se liba".

A vállalkozásokhoz való csatlakozástól való félelem, mint szociálpszichológiai tényező nem lanyhul, aki figyel, érzékeli. Erre alapozva javasoltam 2002. körül, hogy az idős szomszédaink nagyon hasznos segítségére lehetne az önkormányzat, ha segítené számukra felélni hátralévő életükben a lakóingatlan vagyonukat. Attól ugyanis félnek, hogy beadják a fejük felől egy idősek otthonába. De ha egy "tanácsi", biztonságos szervezet áll a vállalkozás mögött, akkor megszülethet a bizalom. Ebbe a konstrukcióba akár az is bele tud férni, hogy az idős polgárunk a saját házában kapja az ellátást. Persze csak akkor, ha cél a segítés, és nem a gazdagodás. Ehhez kell a tiszteséges, agilis önkormányzati psziché.

Tóth Béla 2012.08.08.

Reflexió

a reflexióra. A Leányfalui Hírekben a közterület-felügyelő igyekezett elhárítani az önkormányzat felelősségét a közterületen köztulajdon által keletkezett balesetveszély megelőzésének kötelezettségétől.
Nekem nem tisztem jogászkodni a jegyző hatáskörében, és lehet, hogy van közelebbi törvényi hivatkozás is, ezért csak azt idézem ide, amit hirtelen találtam, és már alkalmas a kötelezettség megítélésére:

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
1. § (1) A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(6) A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg.

Namármost. Ha csak a tisztasági oldalát nézzük a dolognak, nem várható el, hogy bárki egy nagyobb szél után azonnal tisztába tegye a települést. Tehát az az ésszerű, ha megelőzésül folymatosan végzik a gallyazást. Nem hiszem továbbá, hogy ezen törvény értelmezésében a rend fogalomkörébe tartozna a beszakadt aknafedél (Előzményhez klikk ide!). Akkor sem, ha az a DMRV Zrt dolga lenne. A lakossággal szemben lehet intézkedni, dörgedelmezni, a DMRV Zrt-vel szemben nem? A rendszerváltás vívmánya(?), hogy a törvény előtt egyforma súlya van a magánszemélynek, a jogi személynek, az államnak. Vagy éppen ebből fakad, hogy a közösséget veszélyeztető jelenség súlya ugyanakkora, mint egy kóbor kutya befogása?

Nagyon jó, hogy Polgári törvénykönyv alapján a károkozást az önkormányzat megtéríti. De aki nyomorékká lett, az elhúnyt hozzátartozói a pénzzel ki vannak fizetve? A baleset megelőzésének kötelezettségére, költségeire nézve azt hiszem, a Bányászati Kutató egyik vezetőjének mondása a legszemléletesebb: "A bányász egész életében a munkahely biztonságának megteremtésén dolgozik. És mellesleg kiküldi a szenet."

Tóth Béla 2012.08.01.

Megjegyzés (08.02.): Különös hangsúlyt kap az újságcikk hangvétele - "... egyik elvárásnak sem tudunk, és nem is akarunk eleget tenni" - a nemrég közzétett rendelet tükrében, a "tiltott és közösségellenes magatartásról". (Klikk ide!) Továbbá felhívom mindenki szíves figyelmét, hogy a vízmosások renzetlenségéből fakadó károk megtérítéséért is perelhető a vízmosás tulajdonosa, kezelője.

Dunabogdányi művészek



TÉR – IDŐ életmű

BLAISE SIMON BALÁZS
grafikus-,festő-, szobrász- és tűzzománc-művész. 1938-ban született, Budapesten. A nyarakat Leányfalun töltötte.

1967-től a napjainkig Dél-Franciaországban él és alkot. Tíz évet töltött családjával Martinikon, majd hét télen át India és Tanzánia természeti sajátosságait tanulmányozta - örökítette meg műveiben.

 

A kiállítás 2012.07.28 - 09.28- ig, szerdán, pénteken 13-17, szombaton 9-13-ig tekinthető meg Leányfalu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyén, Móricz Zsigmond út 153. (Erkel u. sarok)

Díszpolgárunk lett Móricz Zsigmond!

Végre, valahára falunk leghíresebb lakója kiérdemelte a település legmagasabb kitüntetését.

A napokban kézbesített Leányfalu Önkormányzatának havilapja júliusi számából megtudtam az örömhírt.

Köszönet azoknak, akik látva figyelemfelkeltésünket, ahol mi is képet és hangot adtunk  munkásságáról, életéről (Klikk ide!), mindazoknak, akik hozzájárultak az ismét döcögve induló  jelölésének sikerre juttatásához.

Ellendrukkerek lennénk?

Ma délben kaptam kézhez a Leányfalu Önkormányzatának havilapja júliusi számát. Az előző bejegyzésemmel azért is siettem, mert az ott tárgyalt jegyzőkönyv említette, hogy lesz az újságban tájékoztatás róla. És messze el kívántam kerülni annak látszatát, hogy mindössze sajtóvitának lenne része az a bejegyzésem. Tény, hogy a facebook-on közzétett jegyzőkönyv és a közzététel miértje indított a megírására, de semmiképp nem visszavágási szándékkal fogalmaztam.

A "Hivatalos közeg elleni mentális erőszak a facebookon" című cikkben polgármester úr írja "lihegve csatlakozott egy pár örökös ellendrukker, olyan leányfalusiak, akiknek soha semmi nem tetszik, soha semmi nem jó, soha semmivel nincsenek megelégedve." Tekintettel arra, hogy pert is indított ezen blog ellen, amit elveszített, el szeretném hárítani a blog olvasói feje felől a damokleszi kardot, miszerint index alatti irományt olvasnának elsötétítés leple alatt, és majd jön értük a fekete autó (aki nem érti, kérdezze 1956-ról az idősebbeket).

Kizárólag a magam nevében. Azok közé tartozom, akik többek között azért támogatták a rendszerváltást, mert elegünk volt abból, hogy a demokrácia fórumain (akkor nem neveztük diktatúrának) nem maradt idő a megoldatlan feladatok miértjének felvillantására sem, nemhogy a rendezés kimunkálására. Ebből az következik, hogy nem várom el olvasóimtól, hogy azzal töltsék a drága idejüket, milyen szép a falu közepe, a strand külcsíne. Nem is olvasnának, hiszen ők is látják. Amiért elolvassák ezt a blogot az az, hogy olyan információkhoz jutnak, ami más módon nem jut a tudomásukra. Dehogy is ellendrukkerkedésből. Nagyon is várják, mikor indul már meg valami egész falut érintő emelkedés.

Hogy-hogynem az újságból kimaradt a rendkívüli ülés első (netán fő?) napirendi pontja, a gadasági helyzetről szóló tájékoztatás. Aki még nem olvasta, az alábbi bekezdésben talál észrevételeket, a jegyzőkönyv linkjéből hozzáfér.

Tóth Béla 2012.07.20

Szavak a testületi üléseken

Forrás: Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület 2012. július 4-én, 16 órakor megtartott nyilvános, rendkí­vüli ülésének jegyzőkönyve (Klikk ide! Megjegyzés: az innen letöltött változat lehet, hogy nem egyezik meg, az önkormányzat honlapján ma találhatóval. Ezt a változatot 2012.07.16-án töltöttem le, és a PDF file-ban kicserélhetetlenül szereplő létrehozási időpont 2012.07.11., és szerző: Kasnyok Zsolt jegyző)

Benne polgármester úr két mondata: "Büszke vagyok arra , hogy a képviselő-testület és a hivatal jogszerűen működik. Soha senki, egyetlen vizsgálat észrevételt nem tett, törvénytelenséget nem talált."

Cáfolat: Nekem jogerős bí­rósági végzésem van arról, hogy a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és az önkormányzat ügyvédje legalább egy esetben másképp értelmezték a jogot, mint a bí­róság. (Klikkide!) A Leányfalui Hí­rek-ben közzétett néhány olvasói levél ugyancsak tett észrevételt a törvényesség megkérdőjelezhetőségéről.

Költői kérdés: Kí­séreljük meg, hogy egy valódi, külső vizsgálattal szemben kiállják-e a próbát? A hezitálás csak abból adódik, hogy a negatí­v eredmény is az adófizetőkön csattan.

A jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban felvetődő kérdésekről dióhéjban alább.A kérdések és apropójuk csak akkor érthető teljesen, ha olvassa közben a jegyzőkönyvet. Ezért a kérdéseket nem a súlyuk szerint, hanem a téma jegyzőkönyvi előfordulása szerint vettem sorba. Sok esetben a kérdés teljes súlya akkor érthető, ha olvasta ennek a blognak korábbi bejegyzéseit. Ehhez némi segí­tséget nyújt a jobb oldali oszlopban található keresőmező, ami sajnos a szavakat ragozott alakjukban azonosí­tja. Szí­vesen adok tájékoztatást mail-ben is.

A teljes cikkhez klikk ide. Akinek csak egyes részletek kifejtéséhez, bizonyí­tékaihoz van ideje, kedve, ő az alábbi tartalomjegyzék megfelelő sorára klikkeljen.

1. Most akkor zárt ülés volt, vagy nyilvános? (lásd a jkv. kezdő és záró mondatait. Az újabban az internetre kitett jegyzőkönyv változatra nézve ez a kérdés okafogyott. )
2. Felelősségteljes-e az a gazdálkodás, amelyik rendszeresen túllépi terveit?
3. Állami feladat-e a strand?
4. A hátralékos adófizető renitens, a 17 M Ft kifizetetlen számlával a Faluház jogkövető?
5. Ha van hitelkeretünk, akkor miért nem fizetjük a számláinkat?
6. Ha van hitelkeretünk, akkor miről kell tárgyalni OTP-s ügyintézővel?
7. A létszámleépí­tésből "visszamaradó" feladatokat külső vállalkozás fogja átvenni?
8. Milyen racionalitása volt a 7 fő penzingi utazásának?
9. A tulajdonomtól miért kellene támogatást kérnem?
10. A gazdasági stabilitási törvény engedi a halasztható improduktí­v fejlesztést hitelből fedezni?
11. Miért hoz a képviselő-testület olyan határozatot, amiben a határozat gazdasági terhe nem jelenik meg?

Ma, 2012.07.27-én a www.leanyfalu.hu önkormányzati honlapon a tárgyalt jegyzőkönyv internetes példányát kicserélve találtam, Innen kezdve igyekszem mindkét változatra reagálni, és amikor a végére értem, akkor az előző részeket újra áttekinteni.

12. A Leányfalui Beruházó Ví­ziközmű Társulat elnöke és a strand jelenlegi (csendes) tanácsadója nem ugyanaz a személy?
13. Akinek pálcát törnek a feje felett, azt nem kellene odahí­vni?
14. Az "alpári" jelző kimerí­ti-e a rágalom fogalmát, ha igaztalan?
15. A településfejlesztési tanácsnok miért csak mint "közeli lakos" tárgyal egy üzletnyitásról?
16. A gazdasági bizottság külsős tagjának milyen illetékessége van egy épí­téshatósági fennmaradási engedélyezésben?
17. Olyan bárgyú lett volna D. Szabó két évvel ezelőtt, hogy az átépí­tési feltételekről az ÁNTSZ-t kérdezi, az épí­tési hatóságot pedig nem?
18. Hol van az a törvénycikkely, miszerint kötelező volt alpolgármestert választani?
19. Hol maradt a jegyzőkönyvből, amihez Loszmann János szólt hozzá?


Tóth Béla 2012.07.18 - 31.

Magyar(?) spanyolviasz

Európaivá fejlődésünk ott tart, hogy nemcsak kitatláljuk, hanem támogatási pénzen vásároljuk is a "spanyolviaszk"-ot. " A 'Fúrómű dinamikai modellezése' elnevezésű munkacsoport elkészített egy szimulációs programot, mely alkalmas a fúrómű dinamikai modellezésére, illetve a hajlító- és torziós lengések vizsgálatára." - mondja a Debrecenben 2008-ban alakult 55 fős kutatócsoport egyik tagja. (Forrás: origo.hu klikk ide) Miközben már régen lefúrták azt az összességében több ezer kilométer mélyfúrást, ami alapját képezhetné geotermikus energia kinyerésünk nemzeti léptékű programjának. Olyanok irányítása alatt, akik diplomáját közvetlenül elfogadta az egész világ (NME Olajtermelési Tanszék, Miskolc), és akik a Világ által a "geotermia atyjá"-nak nevezett Boldizsár professzortól (Klikk ide!) tanultak. Részben személyesen, de mindenki a háromkötetes Bányászati kézikönyve által.

Igaz, hogy az első idézetet egy egyébként nagyon reális összefoglalót nyújtó, 2012. 03. 30. dátummal megjelent cikkből (Földhő: Magyarország nem lesz Izland) vágtam ki. De most zárult a társadalmi vita hozzászólásainak befogadása az Energia Központnál, ahol az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus Megújuló Energia program gazdasági tervét állították össze (Klikk ide! Lásd "Támogatható tevékenységek") Az eszmei rész címe: "Fokozott tudatosság és oktatás a megújuló energiaforrások alkalmazása területén". Ennek  legvaskosabb része 80 fő szakértő, döntéshozó, tanár képzése Reykjavikban. Tény, hogy gépészeti berendezések gyártásában északi nyugati támogatóink világszínvonalon járnak. De Magyarországon a geotermikus energia kinyerésében a nemzet adottságainak megismerésére kellene erőt fordítani. Mivel itt nincsenek gejzírek, és remélhetőleg soha nem is lesznek. Van viszont rengeteg mélyfúrás, többségében a MOL kezelésében. Azt kellene felmérni tudni, melyikeket lehetne mielőbb a nemzet szolgálatába állítani. Milyen társasági alakulatok tudnának a szétszórt, alacsony potenciálú, de magas beruházási értékű energiaforrásokat hozzáférhetővé tenni az ugyancsak szétszórt, csekély tőkeerővel rendelkező gazdaságok számára. Véleményem szerint ehhez a szellemi potenciál itthon adott, csak az is szétszórt, és nincs semmihez hozzáférése.

Lehet, hogy a mai program indíttatása még régebbről datálódik, 2007-re nyúlik vissza, netán az index.hu grandiózus jövőképére (Klikk ide!) építve. A túlzottan szakmai jellegű téma továbboncolása helyett hagy meséljek egy történetet az átkosból. Feleségem frissen megépített világelső laboratóriumára szemet vetett a KGST moszkvai illetékes intézete. Annál is inkább, mivel sok olyan eszközzel volt felszerelve, ami a nyugati embargók rafinált kikerülésével volt elérhető. Számukra pedig sehogy. Szerencsére - mivel feleségem szaktekintély volt a témában - el tudta fogadtatni, hogy jobban járnak, ha Magyarországra jönnek tanulni. Lehet, hogy a magyar kirándulás volt a döntő, de a témát a mai napig folytatja Kanada, és alkalmazza India. A MOL nem, mert az új szelek szerint "pénzt kell termelni, nem olajat".

Leányfalu - mint már említetem - az ország kicsinyített mása (improduktív eladósodás, stb.). Az itt említett témában is erős a hasolatosság. Volt hozzáértő. De inkább olyan kellett, aki majd kitanulja a szakmát. Mi még az utólag a hozzáértőtől megvásárolt spanyolviaszt sem használjuk semmire. A gázcseretelepre gyorsan meg lett hosszabítva a "gépállomási" szerződés. (Klikk ide! Javaslat a "gázcseretelep" észszerű hasznosítására)

Tóth Béla 2012.07.10.

A melegfelvonulásról Leányfaluból

Nyugodtan beszélhetek a településről szóló site-on, mert köztudott, hogy az önkormányzati választásokat a falunk keresztény népessége dönti el. A keresztényeknek pedig közismert, iránytott és hittel vallott állásfoglalása van ebben a témában. Mégis, bármerre keresgélek a médiában a melegekről szóló ellenvéleménnyel kapcsolatban, kizárólag szélsőségeket látok megnevezni.

Magam, mint hithű materialista, ebben a kérdésben egyetértek a keresztényekkel. Csak az én túlvilágom, következő életem, az utódaimban van. Más szavakkal, a reinkarnációmban. Tehát számomra is önvédelmi kategória az utódaim mentálhigiénés befolyásolása.

Néhány elvadultan szabados országon kívül általánosan elfogadott, hogy a drogozás mentálisan fertőz, és a társadalom számára káros. Lecsupaszítva a gondolatot: az a fajta élvezet keltés, amely előidézheti az egészséges életmódból való kizökkenést, törvények erejével is megelőzendő, keretek közé szorítandó. Ezt az emberiségi elvárást követjük a droggal, szerencsejátékkal, dohányzással kapcsolatban. És ugyanebből lehetne kiiundulni a homoszexualitás megítélésében is. Mert az élvezeti forma néhány ismétlődés után könnyen függővé tesz. Sőt! Véleményem szerint az a kiemelten veszélyes, hogy az esetleg beteg emberből terjedő fertőzés a tudatosság és társadamiasság szintjére emelkedik, emelkedett. (A tudatosság nem feltétlenül pozitív. Gondoljunk a hitleri németországra, az atombomba alkalmazására, stb.) Tehát az egyénnek ugyan joga megválasztania, miként ér el élvezeteket, de nincs joga visszafordíthatatlan befolyással lennie másokra.

Másik közérthető példa. Mindenki egyetért abban, hogy a magamutogatókat a jog kezeli. Pedig nem tömegek előtt teszi, amit tesz. Pedig senkit nem akar arra bírni, hogy legyen ő is magamutogató. Akkor miért kell tűrnünk a melegek magamutogatását az utcán? Csak azért, mert nem a micsodájukat lengetik a toborzón! Beérik asszociatív utalásokkal. Igaz, hasonlókból "tinikoncertek"-en sincs hiány.

Összefoglalva úgy gondolom, hogy Leányfalun nagyon sokan nem helyeseltük a felvonulást, és eléggé túlfűtött is volt többségünk megítélése erre vonatkozóan. Mégis, amikor egy-ketten megeresztettünk különböző nyilvános fórumon véleménynyilvánítást a témában, alig egynéhányan reagáltak rá. Ebből a tényből azt a szomorú következtetést vonom le, hogy hatalmas trauma nélkül (strand-, Sorg-villa privatizáció) Leányfalu lakossága nem meri kinyilvánítani a véleményét. A trauma pedig mindig valami kedvezőtlen esemény következménye. Akkor pedig könnyen lehet "Eső után köpönyeg!". Mint a tavaly májusi felhőszakadásocska (Klikk ide! http://mittelwelt.blogspot.hu/2012/02/20-millios-hiany-egy-nagyobbacska.html), vagy az úszómedencei sátor tönkremenetele (Klikk ide! http://mittelwelt.blogspot.hu/2012/03/ki-tehet-arrol-hogy-osszeomlott-sator.html). Ezek a témák sem váltottak ki különösebb reakciót. Utólag sem. Hátmég az előrejelzéskor, amikor lehetett azt mondani rájuk, hogy vészmadár huhogás. Ezért nem lehet elégszer utalni Váci Mihály tanácsára (Klikk ide!)
Magyarul. Ha az ördög nem alszik, mi sem várhatjuk ölbetett kézzel, hogy minden jóra fordul.

Tóth Béla 2012.07.08.

Megjegyzés: mielőtt félreértené valaki az első bekezdés konklúzióját. A leírt tényekből első közelítésben három dolog is következhet. Elsősorban bizonyíték lehet arra vonatkozóan, hogy a média nagy többsége - esetleg különböző indíttatással - messze nem semlegesen tájékoztat. Másrészt túlontúl el lettek fordítva az emberek a politikai jellegű megnyilvánulástól. Harmadik tényező a vélemény kinyilvánítás előli visszahúzódás. Akár félelemből, akár álszerénységből, akár érdektelenségből. Én egyik tényezőt sem vélem kívánatosnak. 2012.07.09.

Nem mind arany, ami ...

hangos.  Írom hetek óta a legkülönfélébb formában. Most újabb bizonyíték arról hogyan vezetik félre egyesek a közvéleményt. Következmények nélkül. Azok is, akik gondolkodás nélkül szajkózzák azt, amit a hangadójuk diktál. Mikor érünk el odáig, hogy az álhírek felelőssége terhelődjön a terjesztőkre? Íme a bizonyíték.

Jogerősen pert nyert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral szemben a pénztártagoktól korábban jogsértően elvont vagyonkezelési többletköltségek ügyében  - tájékoztatta a PSZÁF csütörtökön az MTI-t. A pénztárnak összességében több milliárd forintot kell visszafizetnie volt és jelenlegi tagjainak.

A másik három pénztár – az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár és az OTP Magánnyugdíjpénztár – visszafizette tagjainak a korábban elvont összegeket, míg az ING nyugdíjpénztár közigazgatási perben támadta meg a felügyelet határozatát a visszafizetésről. Ebben a perben hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2012. július 4-én.

Januárban írtam az Európa által kétségbevont sajtószabadságról (Klikk ide!)   Konkrétan ebben a témában elkövetett felelőtlen újságírói csúsztatásokról. Annak folytatásaként, hogy a nagypolitikáról való leányfalui beszélgetés szükségességét kellett védenem (Klikk ide!)

Azért vannak szép helyek is Leányfalun

A facebook-on ezzel a kísérőszöveggel tettem közzé az alábbi képet tartalmazó albumukat.
Megjegyzés:  2012.07.11. a bejegyzésben szerepeltetett 2,5 év hivatalosan "csak" 13 hónap. Elnézést kérek, hogy korábban nem ellenőriztem. TB.
Ez a kerékpárutat kiszolgálandó vendéglátóhely nem tudott 2 és fél év alatt engedélyt szerezni. Lapozz bele a képekbe, nézd végig az adatlapjukat. Oszd meg, terjeszd!

Tóth Béla 2012.07.03.

Megjegyzések:

Kováts Kristóf > Bognár professzor egykori nyaralójában, az őslányfalusi D. Szabó fejlesztette föl, majd föladta. Vérzik a szívem.

Béla Tóth > Kicsit bővebben. A professzor idősebb D. Szabótól, a színművészől vette meg ezt a házat. Halála előtt az Akadémiának adományozta. Ifjabb D. Szabó piaci áron vásárolta vissza gyerekkori lakhelyét. Az országúti Szabó-villa megnevezéssel a színművészre emlékezünk.

Kováts Kristóf > Így van, teljes törénelmi képet adtál Béla. Annyi pluszt tudok hozzátenni, hogy az országúti D. Szabó-villában forgatták a Sarkadi Imre Gyáva c. írásából készült filmet.

Sárosi Gyula > Remek helynek tűnik! Igaz, hogy ez több , mint kerékpárutat kiszolgáló vendéglátóhely. Biztosan az én készülékemben van a hiba, de úgy látom,hogy késői ez a "lobby"-zás. Mint, sok más mindenben kullogunk a dolgok után. Szerintem ebben sincs még késő,hiszen a kerékpárutunk egész évben üzemel, és a focipálya melletti gombának ez nem lehet riválisa...

Béla Tóth > Kedves Gyula! Egy tisztességes vállalkozó nem lobbizik addig, amíg azt hiszi, hogy minden megy a maga rendes útján. Benyújtja a kérelmet, leírják a teljesítendő szempontokat, ő pedig eleget akar tenni azoknak. De hogy 2,5 év után, miután már egy parkolót is épített, a szezon derekán, szóban belevágja a hivatalnok a polgár arcába, hogy jaj' elfeledkeztem egy fontos, költséges, időigényes dologról, enyhén szólva elképesztő. És van más hasonló eset. Aki figyelmesen olvas engem, már kettőről beszámoltam.

Béla Tóth > A kerékpárutat azért emeltem, ki, mert turisztikai szempontból fontos, és kevés még körülötte a szolgáltató. Biztos, hogy a csónakház is jelentős forgalmat ad. De az erősen szezonális. A 11-esről csak törzsvendégekre számíthatnak, átutazókra alig. Én az utóbbi napokban szereztem tudomást az egészről, Kováts Kristóf néhány megjegyzéséből.

Illusztráció a 13/2012. (V.31.) sz. önk. rend.-hez

A képhez egy facebook-os gondolat-váltás erősítette az apropót. Egy gyönyörű üzlethelyiség egy éve nem kap üzemeltetési engedélyt. Egyik megszólaló felhozta példának, hogy odaát a szigeten egy bányató üzemeltetési engedélyét 2 hét alatt adták ki. És itt jön az apropó! Annak a Kovács Zsigának, akkor, amikor itt kellett hagynia az ezekben az üvegházakban akkor jól prosperáló kertészetét. Leányfalu tud ám nemcsak szép lenni!

Gondolatok a 13/2012. (V.31.) sz. önk. rend.-hez

Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és 50 eFt-ig büntethető, akár ismétlődően is (Klikk ide!)

6. § (1) "Aki az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja
rendben, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól nem tisztítja meg, ..."

Ez nagyon szép, és kívánatos, de! A Sorg-villa tulajdonosa hányszor fog 50 eFt-ot fizetni? Akinek nem világos, írja a jobb oldali oszlopban lévő kereső mezőbe: "Sorg-villa".

(4) "Aki az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről) nem gondoskodik (ha szükséges naponta többször is) ..."– Kiváló bevételi forrás! Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe! Egész télen üres a fél falu. Hány hektár ingatlant nem takarítanak!

(6) "Aki a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, …" A járdát bevállalom! Hányadik szomszédig az én kötelességem? Kiváltképp, ha beépítettlen, ugye? Vagy ez a passzus a falugazdára vonatkozik?

(7) "Aki az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, ..." Ennek életszerűségét itt hely hiányában nem kommentálom.

7. § (5) " Aki a köztemetők üzemeltetőjén kívül sírásási tevékenységet végez a köztemetőben, ..." Máshol, bárkinek, szabad?

9. § (1) "Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, ..." Úgy tudom, a légtér is közterület, a levegővételhez kell engedély?

Tudom, a környezettudatos viselkedéshez hozzátartozik a papírral való takarékosság, és ezért maradhatott le itt-ott a birtokos rag az "ingatlan" szótőről. De a szabatos, netán igényes hivataloskodásba beleférne.

A tréfát félretéve, a magyarok szállóigéjévé vált: „Dolgozni csak szépen, ...” De a magyarság nem a kizászlózásra korlátozódik. Azt nem tudom évek óta megérteni, hogy az ország legmagasabb IQ-jú települése miért tűr meg ilyen bakikat a társadalmi szinten legmagasabb rendű irományaiban.

Tudom, nem könnyű jogszabályt készíteni. Volt benne részem. Leányfalun pedig hagyománya van a nem egyértelmű passzusokhoz ragaszkodásnak, A '98-ban induló ciklus kezdetén az építési szabályzatban volt ez a mondat: "Leányfalun csak 50 % áttörtségű kerítés építhető." Sem nem kisebb, sem nem nagyobb! Jogi bizottsági elnökként kevés volt négy év, és a következő egy, hogy a településfejlesztéssel szemben elérjem a szöveg egyértelműsítését. Pontosabban az elvárásét, hiszen a szöveg egyértelmű. Ugyanabban az időben kezdődött a csapadékvíz elvezetés rendeletbe foglalása körüli kínlódás. Ugyanis a tiszteséges megoldáshoz közterületi elvezetés szükséges. A kínlódás  elsősorban ezen önkormányzati kötelezettség elhárításából fakadt és fakad. Szerencsére a lakosság a 6. § (7) passzusról mit sem tud. Különben a hegyoldalakban jól-rosszul megépített ciszternákból koncentráltan föld alá kényszerített felhőszakadáskori esővíz még több Vadrózsa utcaihoz hasonló földcsuszamlást (Klikk ide!) idézett volna elő.

Ezért én megértem Loszmann János újságcikkét a Leányfalui Hírek legújabb számában (Klikk ide! 2. oldal) . De egy földi halandó? Mármint azt, hogy a gazdasági bizottság elnökeként bizonyos dolgokat kívülállóként kénytelen megélni. Ez a demokrácia! Több is veszett Mohácsnál! Egy illemhelynél. (lásd korábban, más témában, pl. klikk ide)

Tóth Béla 2012.06.30.